Aladár, Álmos
-1 °C
1 °C

Éljen félezer évig!

2007.05.03. 13:02
Sorozatunk előző részeiben kiderítettük, hogy miért lett a 21. század eleje unalmasabb a vártnál, most annak néztünk utána, milyen áttörések várhatók a következő években. Lesz repülő autó, polgári űrrepülés, hosszabb élet és talán végre fúziós reaktor is. Az sem zárható ki, hogy az évezred közepére leigáznak minket a gépek.

Azt már tudjuk, hogy milyen nem lett a 21. század első évtizede, és nagyjából azt is sejtjük, miért. A robotok buták, a repülő autó megmaradt a filmeknek, az igazi áttöréseket, például a mobiltelefont vagy az internetet meg észre sem vesszük. De a legújabb jóslatok szerint a közeljövőben tényleg megvalósulhatnak az évezred elejére várt újítások. Most ott tartunk, ahol a 70-es években, megint három-négy évtizedre teszik a forradalmi változásokat. Éppen ezért újra bebukhatjuk a futurisztikus jóslatokat, bár kutatás azért határozottan beérni látszik.

Atomi segítség

Áttörés ígérkezik például a nanotechnológiában; a hagyományosnál sokkal erősebb és könnyebb anyagok megjelenése várható. De az egyik legizgalmasabb kutatási terület a biológia. Több kutatócsoport is abban reménykedik, hogy nanorobotok, atomi méretű programozott gépecskék segítségével a közeljövőben gyógyíthatóvá válnak a gyógyíthatatlan betegségek, és új eljárások valósulhatnak meg.

Nem jelentene többet problémát a rák gyógyítása: a vérkeringésbe juttatott nanorobotok alkalmasak lehetnek a daganat megtalálására és elpusztítására úgy, hogy a szervezet egészségesen működő részei egyáltalán nem sérülnek, és könnyebb lenne tisztítani az érfalat is. Oroszország annyira bízik a nanotechnológiában, hogy Putyin elnök ötmilliárd dollárnyi állami pénzzel kívánja támogatni; egyebek között magyar kutatókkal együttműködve építgetnék atomokból a jövőt.

Eric Drexler, a terület egyik úttörője ugyanakkor arra is felhívta a futurológusok figyelmét, hogy könnyen elveszthetjük a nanorobotok feletti kontrolt. Ebben az esetben komoly bajba kerülne az emberiség: az atomi szintű végrehajtóegységek elpusztítanák.

Félezer éves ember

Dr. Aubrey de Grey abban bízik, hogy a géntechnika és az orvostudományok fejlődésével akár a négy-ötszáz éves életkor is elérhető, jó fizikai és szellemi állapotban. A kutató szerint csak annyi a dolgunk, hogy az öregedő sejteket az immunrendszerrel elpusztíttassuk, azután pótoljuk őket, illetve különböző tápszerekkel frissen tartsuk az egészségeseket, valamint génterápiával megakadályozzuk, hogy a sejtek rossz irányba fejlődjenek, például öngyilkosak legyenek, vagy daganattá alakuljanak. Dr. Aubrey de Grey már sikerrel hosszabbította meg egerek életét, most már szívesen foglalkozna emberekkel is.

Jó hír a három törvény szerelmeseinek, hogy a robotok mozgása egyre kifinomultabb, és bár az ötmilliárdból kifejlesztett Asimo minden nehézség nélkül zuhan le a lépcsőkről, futni már meggyőzően tud.

A számítógépes programok korlátozottan bár, de képesek megérteni és feldolgozni a szóban elhangzó utasításokat, a rövidesen megjelenő 80-100 magos processzorok meg már alkalmasak lehetnek bonyolultabb párbeszédek lebonyolítására is. Az egyre komolyabb feldolgozó- és tárolókapacitás, a szenzor- és akkumulátortechnológia fejlődése, valamint a drasztikus árcsökkenés lehetővé teszik, hogy a robotok pontosabban, gyorsabban érzékeljék környezetüket, és időben reagáljanak a változásokra.

Gépek kora

A kulcs a fejlődés elképesztő sebessége lehet. A számítógépek exponenciálisan gyorsultak, de -m és ezt sokan nem érti - még csak az elején járunk az informatikai fejlődésnek. Amíg nem beszélnek, nem gondolkoznak, nem vitatkoznak velünk a gépek, végtelenül butának tűnnek, de amint valóban intelligensek lesznek, már meg is haladják az embert. Moore-törvénye szerint az egyenrangúvá válás után két évvel már kétszer, húsz évvel később már ezerszer okosabbak lehetnek nálunk. Az emberi agyat és egy processzor teljesítményét persze nehéz összevetni. Egy tanulmány azért megpróbálkozott a lehetetlennel.

A szerző szerint az emberi agy kapacitását úgy lehet kiszámolni, hogy a benne található 100 milliárd neuront megszorozzuk neurononként 1000 kapcsolódási ponttal és másodpercenként 200 számítással. Ez másodpercenként 20 millió milliárd számítást jelent, hússzor annyit, mint amire a világ legerősebb számítógépe, az IBM Blue Gene képes. A tanulmány szerint 2023-ra 1000 dollárból megvásárolható lesz az emberi agy kapacitása áramkörökbe nyomva, 2037-re ugyanez 1 centbe kerül majd, 2049-re a teljes emberiség agyi kapacitása belefér 1000 dollárba, 2059-ben ugyanez kijön egy centből. Amennyiben megengedjük, hogy a számolási kapacitás és az agyteljesítmény összevethető, elképzelhetővé válik, hogy pár évtized múlva felfoghatatlanul intelligens gépeket hoz létre az ember: Vagy egy számítógép.

Az egyetlen probléma, hogy az agy egészen máshogy működik, mint egy gép, amire remek példa az arcfelismerés. Ha ránézünk valakire, egyből tudjuk, hogy ki az, a szoftvereknek ez hosszú ellenőrzési folyamatba kerül. Az viszont tény, hogy megfelelő teljesítménnyel le lehet rövidíteni, a másodperc törtrészére lehet redukálni a számolást, a fejlődés sebességét figyelembe véve meg könnyen elképzelhető még a realista kutatók szerint is egy szuperintelligens számítógép a század közepére.

Kezdenek

A koreai kormány elébe megy a dolgoknak: azt tervezi, hogy 2020-ban minden háztartásban lesz egy robot. Nem kell túlságosan okos vagy emberszerű szerkezetekre gondolni, de egy év múlva ezer dollárért hozzá lehet már jutni az első szerkezetekhez. „Számtalan felhasználási lehetőség lesz, felolvasnak a gyereknek, ételt rendelnek, ha kifogy a hűtő, ráadásul pillanatok alatt átprogramozhatók lesznek online frissítések segítségével” - mondta a kommunikációs minisztérium munkatársa, On Szangrok. Ezekre a feladatokra már az első szériák is alkalmasak lesznek, és 2020-ban már jóval értelmesebb szerkezetek is lesznek a boltokban.

Ha minden a tervek szerint halad, a század közepére kipipálhatjuk az energiaellátás terén jelentkező nehézségeket. Várhatóan 2016-tól kezd el üzemelni az Iter, a nemzetközi pénzekből épült kísérleti fúziós reaktor. A Franciaországban felépülő óriás 10 milliárd euróba kerül majd, és abban bíznak, hogy képes lesz 500 megawatt (a négy paksi blokk mindegyike 400 megawattra képes) energiát előállítani 6 percen keresztül (eddig 16 megawatt volt a rekord, egy másodpercnél rövidebb ideig). A várhatóan már 2-3 ezer megawatt energia folyamatos termelésére alkalmas DEMO erőmű 2030-ra várható, ha minden jól megy az Iterrel, és kitart a lelkesedés. Ideális esetben viszont a század közepére szinte kifogyhatatlan, tiszta energia áll majd az emberiség rendelkezésére.

Vissza a Holdra

Az űrkutatás újra fellendülni látszik, és most már nem tűnik elképzelhetetlennek a Mars elérése sem. Az amerikai űrkutatási hivatal az űrrepülő utódjával, az Orionnal tervezi az utat, és abban bízik, hogy az 5,9 négyzetméteres kapszulával elérheti a bolygót. A 2014-ben szolgálatba álló Orion már 2019-re alkalmas lehet a Hold visszahódítására, másfél évtizeddel később meg a Mars elérésére is. Bush elnök reményei szerint a kapszula rendszeresen jár majd a környező égitestekre, de lehet, hogy az űrkutatás legjelentősebb szereplői már nem az amerikaiak lesznek, hanem a kínaiak. A NASA is azzal számol, hogy az ázsiai ország előbb éri el a Holdat, akár már egy évtizeden belül, 2017-ben meghódíthatja azt. Kína mellett szól, hogy űrprogramján 200 ezren dolgoznak, az amerikain viszont csak 75 ezren.

A polgári űrrepülés is a megvalósulás határán van. A Space Adventuresnek hála 20 millió dollárból már eddig is fel lehetett jutni a világűrbe, de ez a módszer csak kevesek játékszere lehetett. Az első magánpénzből épült űrhajó, a SpaceShipOne sikerén felbuzdulva a Virgin Galactic azt tervezi, hogy 2008-tól évente 500 utast juttat el a a súlytalanságba, fejenként 200 ezer dollárért, kevesebb, mint 40 millió forintért. Ez Magyarországon sok, de az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában a felső-középosztály számára már elérhető, és az utasok számának emelkedésével az utazások költsége is csökkenhet.

A Virgin Galactic azt tervezi, hogy a közeljövőben hotelt létesít a világűrben, amit a SpaceShip valamelyik utódjával lehet majd elérni. Minden csak azon múlik, hogy mennyire kapkodják majd el a jegyeket, mennyire lesz sikeres a vállalkozás.

A repülő autók is megjelenhetnek a városokban, igaz, eleinte inkább dobozba zárt helikoptereknek tűnhetnek majd. Az izraeli Urban Aeronautics fejlesztése, az X-Hawk három-négy éven belül piacra kerülhet, várhatóan kétmillió dollárért. A fejlesztők szerint eleinte a rendőrség, a mentők vagy a tűzoltók használhatnák ki a jármű képességeit, bár az árat elnézve valószínűbb, hogy inkább a gazdagok játékszere lesz. A több zárt rotorral felszerelt jármű azért praktikus, mert senkinek nem darálja le a végtagjait, és attól sem kell félni, hogy az épületek mellé parkolva leszakadhatna valami a gépről. A repülő autó alig lesz nagyobb, mint egy kisbusz, így bárhol képes lesz leszállni a városban.