Kína bányászna a Holdon

Kína űrprogramja nemcsak politikai és katonai célokat szolgál, a kelet-ázsiai hatalom új források felkutatását is reméli a programtól energia- és nyersanyag-szükségletének kielégítéséhez.

Nyersanyag kell

"Nem titok, hogy a Hold kutatása a földi nyersanyagproblémák megoldását is szolgálja" - mondta Csiao Hsziao-lin (Qiao Xiaolin), a kínai holdprogram tudományos tanácsadó testületének tagja annak kapcsán, hogy szerdán bocsátották fel az első kínai holdszondát, a Holdistennő 1-et.

A hélium-3 lehet az egyik fontos nyersanyag, amelyet a Holdon nagy mennyiségben ki lehetne termelni, ott ugyanis nagy készletei vannak ennek a Földön viszonylag ritka izotópnak, amely a jövendő magfúziós reaktorok fűtőanyaga lehet. A hélium-3 izotópból a Földön - becslések szerint - legfeljebb 15 tonnás készlet van, a Holdon ellenben egy-ötmillió tonnával számolnak a kínai tudósok - mondta Csiao, hozzátéve, hogy a magfúziós reaktorok környezetbarát módon csillapíthatnák a világ növekvő energiaéhségét, csak minimális radioaktív hulladékot produkálnának.

A holdi készletek több mint 10 ezer évre biztosíthatnák a Föld energiaszükségletének kielégítését - véli Oujang Ce-jang (Ouyang Ziyuan), a kínai holdprogram vezető tudósa, de elismeri, hogy ehhez még tetemes műszaki problémákat kell megoldani.

A Holdról beszerezhető stratégiai nyersanyagok és energiahordozók révén feltáruló beláthatatlanul nagy lehetőségekre hivatkozva a professzor óvta attól a kínai társadalmat a Zsenmin Zsipao központi pártlap számára írt cikkében, hogy sajnálja az űrprogramra fordított tetemes összegeket. Sokan felvetik ugyanis Kínában, hogy a távol-keleti ország még nem engedhetne meg magának költséges űrprogramokat, jobb helyük lenne ezeknek a pénzeknek az elmaradott kínai területek felzárkóztatását szolgáló vagy a súlyos környezetszennyezést enyhítő programokban.