Magyarok tárják fel a X. századi khmer királyi székhelyet

A budapesti székhelyű Angkor Alapítvány elnöke, Jelen János, a projektfinanszírozó Magyar-Indokínai Társaság és a kambodzsai műemlék-felügyelőség képviselője a hét elején írta alá a magyar részvételről a szándéknyilatkozatot.

Zelnik István egykori diplomata, a Magyar-Indokínai Társaság tulajdonosa magánvagyonából finanszírozza a programot, mondta Siklódi Csilla tudományos titkár, a projekt résztvevője a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattól (KÖSZ).

A tudományos titkár Kohkert a két királyi székhelyhez, Székesfehérvárhoz és Budához hasonlította. "Még a távolság is akkora a két kambodzsai település között" - tette hozzá Kohker 81 négyzetkilométer kiterjedésű, érintetlen dzsungelben fekszik, s régészeti feltárását és idegenforgalmi hasznosítását tervezik és végzik magyar szakemberek.

A KÖSZ tudományos kutatási programot dolgoz ki, az Angkor Alapítvány szervezi a projektet, a Közép-európai Egyetem (CEU) régésze, Laszlovszky József pedig az örökségvédelmi programot dolgozza ki, és a szakmai irányítást is ő végzi. A tervezésnek három pillére van: az épített örökség védelme, a természet (az erdő) megóvása és a területet övező négy falu lakosságának bevonása a munkába.

Csatlakozott a projekthez magánemberként egy erdőmérnök és egy olyan fiatalember, aki a Magyarországon tanult kambodzsaiakkal próbálja felvenni a kapcsolatot, hogy bevonja őket a programba. Ő már dolgozott önkéntesként az Angkor Alapítvánnyal Kambodzsában és vannak helyi tapasztalatai - tette hozzá a KÖSZ szakembere.

Elmondta még, hogy magyar feladat a próbaásatás, a teljes terület föltérképezése, s ehhez kell a KÖSZ szakértelme.