Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mamutcégek sürgetik az újabb klímaegyezményt

2007.02.22. 10:15
Az Európai Bizottság kedden tanácskozásra hívta az EU tagországainak környezetvédelmi minisztereit. A találkozón elfogadták a kiotói egyezményt leváltó új megegyezés első célszámát. Közben nyolcvan nagyvállalat is tárgyalt a klímaváltozásról, hasonló egyetértésben.

Az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei először tárgyaltak arról, hogy milyen új protokollal lehetne leváltani a 2012-ben lejáró, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló kiotói egyezményt. A kiotói megállapodás akkor született, amikor az EU-nak még csak 15 tagállama volt, és a benne foglalt célszámok – átlagosan 8 százalékos kibocsátás-csökkentés az 1990-es értékekhez képest – azóta idejétmúltnak bizonyultak.

A magyarok is elfogadták

Az utóbbi években született tanulmányok szerint ugyanis a klímaváltozás mértéke és hatása nagyobb a korábban gondoltnál, ezért az új egyezmény is nagyobb célszámot ír elő. A környezetvédelmi miniszterek abban egyeztek meg, hogy 2020-ra az 1990-es állapothoz képest átlagosan 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, de ezt még a tagországok kormányfőinek jóvá kell hagyniuk. A német miniszter, Sigmar Gabriel szerint a célszám 30 százalék is lehetne, ha az EU-n kívüli fejlett országok is elfogadnának hasonlóan drasztikus korlátokat.

A miniszterek a továbbiakban arról tárgyalnak majd, hogy az egyes országokban mekkora legyen a visszaszorítás mértéke. Gabriel szerint az EU-hoz nemrég csatlakozott kelet-európai országoknak valószínűleg kevesebb terhet kell majd viselniük. Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter az MTI-nek elmondta, hogy hazánk esetében ez annyit jelent, hogy a 20 százalékos csökkentést nem az 1990-es, hanem az 1985-87-es átlaghoz képest kell elérni. A nyolcvanas évek közepén Magyarország erősebb nehéziparral rendelkezett, ezért akkor még hazánkban nagyobb volt az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A megegyezés nem ment viták nélkül. A New Scientist bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Svédország és Dánia 30 százalékos célszámot forszírozott, Finnország, Lengyelország és Magyarország pedig a 20 százalékot sem akarta elfogadni. Persányi ez utóbbi értesülést cáfolta, szerinte Magyarországnak nem volt ilyen álláspontja. Hozzáfűzte ugyanakkor: az ülésen elhangzott, hogy új tagállamok nem szeretnék viselni egyes régi tagállamok teljesítésének terheit.

Egyezményt sürget a Wal-Mart

A bizottság ülésének befejezése után néhány órával New Yorkban közleményt adott ki egy másik fórum is, a Global Roundtable on Climate Change (GROCC). Ez a kerekasztal 80 nagyvállalat képviselőit tömöríti, és tagjai 2004 óta tárgyalnak arról, hogy a cégeknek és a politikusoknak milyen szerepet kell vállalniuk a globális felmelegedés megfékezésében. A GROCC tagjai többek között az Air France, az Alcoa, a General Electric, a Ford és a Wal-Mart áruházlánc.

A közlemény a törvényhozókat sürgeti, hogy minél előbb dolgozzák ki a kiotói egyezményt leváltó megállapodást, valamint új és fenntartható energiagazdálkodási stratégiát. "Természetesen megvannak egy ilyen intézkedésnek a kockázatai, de sokkal nagyobb kockázattal jár, ha egyáltalán nem cselekszünk" – nyilatkozta a BBC-nek Alain Belda, az Alcoa vezérigazgatója. A csoport közleménye az ENSZ klímapolitikájának elveit hangoztatja: szintén az üvegházhatású gázok csökkentését javasolja, valamint hangsúlyozza, hogy nemcsak a fejlett országoknak kell kivenniük a részüket a megszorításokból, hanem többek között Kínának és Indiának is, akik a legnagyobb gázkibocsátók közé tartoznak.

A GROCC szerint a légköri széndioxid-koncentráció növekedésének megállítása körülbelül a GDP 1 százalékának megfelelő költséggel jár majd, de a klímaváltozás további hatásai többe kerülnének, ha a politikusok struccpolitkát folytatnának.

Már komolyan veszik

Múlt héten húsz ország törvényhozói tanácskoztak a kiotói egyezmény utódjáról. A beszámolók szerint a korábban az egyezményt gazdasági okokra hivatkozva nem aláíró USA és Ausztrália politikájában is észrevehető változás állt be. Most már a Föld legtöbb országa a klímaváltozás hatásait visszaszorító intézkedésekre készül, ami többek között az ENSZ február elején publikált tanulmányának köszönhető, amely gyakorlatilag kijelentette, hogy a globális felmelegedés okai megkérdőjelezhetetlenek.

Az utóbbi hat év felméréseit összegző tanulmány borúlátóbb volt, mint a korábbiak. A dokumentum 1,8-4 fok közötti átlaghőmérséklet-emelkedést jósol 2100-ra, ezen kívül a jégsapkák nyári eltűnésével, erősebb hurrikánokkal és 60 centiméteres tengerszint-növekedéssel számol. A légkörben található szén-dioxid mennyisége 1900 óra 30 százalékkal emelkedett, és ennek a növekedésnek közel fele 1980 óta történt.