Mamutcégek sürgetik az újabb klímaegyezményt
További Tudomány cikkek
Az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei először tárgyaltak arról, hogy milyen új protokollal lehetne leváltani a 2012-ben lejáró, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló kiotói egyezményt. A kiotói megállapodás akkor született, amikor az EU-nak még csak 15 tagállama volt, és a benne foglalt célszámok – átlagosan 8 százalékos kibocsátás-csökkentés az 1990-es értékekhez képest – azóta idejétmúltnak bizonyultak.
A magyarok is elfogadták
Az utóbbi években született tanulmányok szerint ugyanis a klímaváltozás mértéke és hatása nagyobb a korábban gondoltnál, ezért az új egyezmény is nagyobb célszámot ír elő. A környezetvédelmi miniszterek abban egyeztek meg, hogy 2020-ra az 1990-es állapothoz képest átlagosan 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, de ezt még a tagországok kormányfőinek jóvá kell hagyniuk. A német miniszter, Sigmar Gabriel szerint a célszám 30 százalék is lehetne, ha az EU-n kívüli fejlett országok is elfogadnának hasonlóan drasztikus korlátokat.
A miniszterek a továbbiakban arról tárgyalnak majd, hogy az egyes országokban mekkora legyen a visszaszorítás mértéke. Gabriel szerint az EU-hoz nemrég csatlakozott kelet-európai országoknak valószínűleg kevesebb terhet kell majd viselniük. Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter az MTI-nek elmondta, hogy hazánk esetében ez annyit jelent, hogy a 20 százalékos csökkentést nem az 1990-es, hanem az 1985-87-es átlaghoz képest kell elérni. A nyolcvanas évek közepén Magyarország erősebb nehéziparral rendelkezett, ezért akkor még hazánkban nagyobb volt az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A megegyezés nem ment viták nélkül. A New Scientist bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Svédország és Dánia 30 százalékos célszámot forszírozott, Finnország, Lengyelország és Magyarország pedig a 20 százalékot sem akarta elfogadni. Persányi ez utóbbi értesülést cáfolta, szerinte Magyarországnak nem volt ilyen álláspontja. Hozzáfűzte ugyanakkor: az ülésen elhangzott, hogy új tagállamok nem szeretnék viselni egyes régi tagállamok teljesítésének terheit.
Egyezményt sürget a Wal-Mart
A bizottság ülésének befejezése után néhány órával New Yorkban közleményt adott ki egy másik fórum is, a Global Roundtable on Climate Change (GROCC). Ez a kerekasztal 80 nagyvállalat képviselőit tömöríti, és tagjai 2004 óta tárgyalnak arról, hogy a cégeknek és a politikusoknak milyen szerepet kell vállalniuk a globális felmelegedés megfékezésében. A GROCC tagjai többek között az Air France, az Alcoa, a General Electric, a Ford és a Wal-Mart áruházlánc.
A közlemény a törvényhozókat sürgeti, hogy minél előbb dolgozzák ki a kiotói egyezményt leváltó megállapodást, valamint új és fenntartható energiagazdálkodási stratégiát. "Természetesen megvannak egy ilyen intézkedésnek a kockázatai, de sokkal nagyobb kockázattal jár, ha egyáltalán nem cselekszünk" – nyilatkozta a BBC-nek Alain Belda, az Alcoa vezérigazgatója. A csoport közleménye az ENSZ klímapolitikájának elveit hangoztatja: szintén az üvegházhatású gázok csökkentését javasolja, valamint hangsúlyozza, hogy nemcsak a fejlett országoknak kell kivenniük a részüket a megszorításokból, hanem többek között Kínának és Indiának is, akik a legnagyobb gázkibocsátók közé tartoznak.
A GROCC szerint a légköri széndioxid-koncentráció növekedésének megállítása körülbelül a GDP 1 százalékának megfelelő költséggel jár majd, de a klímaváltozás további hatásai többe kerülnének, ha a politikusok struccpolitkát folytatnának.
Már komolyan veszik
Múlt héten húsz ország törvényhozói tanácskoztak a kiotói egyezmény utódjáról. A beszámolók szerint a korábban az egyezményt gazdasági okokra hivatkozva nem aláíró USA és Ausztrália politikájában is észrevehető változás állt be. Most már a Föld legtöbb országa a klímaváltozás hatásait visszaszorító intézkedésekre készül, ami többek között az ENSZ február elején publikált tanulmányának köszönhető, amely gyakorlatilag kijelentette, hogy a globális felmelegedés okai megkérdőjelezhetetlenek.
Az utóbbi hat év felméréseit összegző tanulmány borúlátóbb volt, mint a korábbiak. A dokumentum 1,8-4 fok közötti átlaghőmérséklet-emelkedést jósol 2100-ra, ezen kívül a jégsapkák nyári eltűnésével, erősebb hurrikánokkal és 60 centiméteres tengerszint-növekedéssel számol. A légkörben található szén-dioxid mennyisége 1900 óra 30 százalékkal emelkedett, és ennek a növekedésnek közel fele 1980 óta történt.