Kvótarendszer a fosszilis energiahordozókra?

A négy parlamenti képviselőcsoport tagjai néhány független képviselővel kiegészülve adták be azt a határozati javaslatot, amelynek elfogadásával a tervek szerint még a nyáron elkezdődhet a klímatörvény részletes kidolgozása, majd ősszel az általános vitája az Országgyűlésben. Szili Katalin házelnök, az NFFT elnöke szerint a pártoknak várhatóan nem jelent majd gondot a klímatörvény részleteiről szóló megegyezés sem.

Az MTVSZ elnöke, Farkas István szerint az általuk megkeresett mintegy 70 képviselőből 62 politikus állt a klímavédelmi szabályozás mellé. Egyértelmű a javaslat kedvező társadalmi fogadtatása is, hiszen a szervezet felhívásához eddig 114 civil szervezet csatlakozott. Az MTVSZ saját weboldalt indított a kezdeményezésnek.

Önálló éghajlatvédelmi törvényt másutt egyelőre csak Angliában hoztak a Föld Barátai természetvédő szervezet kezdeményezésére, ennek hatására jelenleg számos európai országban - többek között Belgiumban, Finnországban, Írországban, Svédországban és Szlovéniában - zajlik ilyen jogszabályok előkészítése és elfogadtatása.

Az Egyesült Államokban nemrégiben került a kongresszus elé az Obama-adminisztráció tervezete, a Waxman/Markey féle "Tiszta energia és biztonság" törvényjavaslat, amely csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ösztönözné a megújuló energiahordozókra való átállást.

Erőforráskvóta

A parlamenti határozati javaslat szerint Magyarország külső függősége a fosszilis tüzelőanyagoktól politikai és gazdasági értelemben is fenntarthatatlan. Ezért a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának fokozatos és tervszerű csökkentésére, illetve helyettesítésére van szükség.

A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése megújuló erőforrásokkal a jelenlegi gazdasági szabályozási körülmények és a technikai ismeretek szintjén a szükséges helyettesítési ütemhez képest lassú, ezért ösztönözni kell a helyettesítésre irányuló kutatást és fejlesztést, és meg kell teremteni a kedvezőbb szabályozási környezetet.

Az éghajlatvédelmi törvény az MTVSZ által kidolgozott koncepciója – a világon egyelőre egyedülálló módon – nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését tűzi ki célul, hanem azt is, hogy Magyarország ütemezetten csökkentse a fosszilis energiahordozók felhasználását, aminek eléréséhez egy energiakvóta-kereskedelmi rendszer bevezetését javasolja.

Az elképzelés értelmében a már működő kibocsátáskereskedelmi rendszerekhez hasonlóan az évente megállapított csökkentési céloknak megfelelő mennyiségű „fosszilis energiahordozó használati jogot" osztanának szét a fogyasztók között, amelyekkel szabadon lehetne kereskedni: aki a kvótája felett fogyaszt, vásárol a kvótapiacon, akinek pedig kvótája marad, az eladhatja azt.

A csökkentési célt évente legalább egy százalékban állapítaná meg a koncepció, oly módon hogy a jelenlegi fosszilis erőforrás felhasználás 2015-ig tíz, 2025-ig ötven, 2050-ig pedig 80 százalékkal csökkenjen. Az erőforrás-felhasználási jogok az elképzelés szerint pénzhelyettesítőként működnének a piacon.

A kvótából egy visszatérülő alapot is létrehoznának, amely akár önrész nélküli kölcsönt is ad azoknak, akik energiatakarékosságba vagy megújuló energiaforrásokba ruháznának be – a tartozást az így megspórolt kvótákkal lehetne visszafizetni. A fossziliskvóta-megtakarítások nemcsak energiatakarékossági beruházásokra költhetőek, hanem minden olyan termékre, ami környezetbarát módon jött létre.

Visszatérés az eltartóképesség szintjére

Mivel nem az energiafelhasználás, hanem a fosszilis energiahordozók mennyiségét korlátoznák, a szabályozás eredményeképpen javulna az energiahatékonyság és nőne a megújuló energiaforrások aránya. Ezáltal az ország fokozatosan megszabadulna a külső piacoktól való függéstől, és lendületet venne a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés - áll a koncepcióban.

A koncepció egyik kidolgozója, dr. Gyulai Iván ökológus, a Miskolci Ökológiai Intézet igazgatója, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja az Index kérdésére azt mondta, hogy azért volna szükség az erőforráskvótára, mert „hogyan csökkenhetne az üvegházhatású gázok kibocsátása, ha a világgazdaság fosszilis tüzelőanyag-felhasználása folyamatosan növekszik?"

Gyulai szerint a fő probléma az, hogy ma már meghaladtuk a bolygónk környezeti eltartóképességét, és a továbbiakban lehetetlen az emberiség növekvő igényeit kiszolgálni. Vagy magunktól, önkorlátozó módon visszatérünk az eltartóképesség szintjére, amely a jelenlegi globális erőforrás-felhasználás jelentős csökkentését igényli, „vagy szembesülnünk kell a globális összeomlással".

Az Indexnek nevük elhallgatását kérve nyilatkozó szakértők ugyanakkor szkeptikusak abban a tekintetben, hogy az erőforráskvóta bekerülhet-e a megalkotandó magyar klímatörvénybe, hiszen "a javaslat nagyjából azzal egyenértékű, mintha be akarnánk vezetni a benzinjegyet".

A cikket itt lehet kommentálni