Tényleg mindig hétvégén esik?

Vannak olyan érzetek, amiket racionálisan ugyan elvetünk, mégis biztosak vagyunk bennük. Például, hogy mindig előttünk fogy ki a pénztárgépből a papír. Hogy a busz mindig előttünk zárja be az ajtót. Meg hogy nyaranta valahogy mindig hétvégén jön a rossz idő.

Utóbbi azonban nem biztos, hogy csak egy érzet.

Pechsorozat

Vannak bizonyos nyarak, amikor úgy tűnik, hogy az időjárás direkt szórakozik velünk. Egész héten süt a nap, forróság van, az irodákban ücsörögve próbáljuk meg légkondicionálókkal és reluxákkal kizárni a gyönyörű időt. Aztán péntekre elkezd beborulni az ég, szombaton és vasárnap meg, amikor mehetnénk a strandra, zuhog, villámlik, az évszázad vihara söpör át a városon heti rendszerességgel.

Idén május 1-től július 19-ig tizenkét hétvége volt, ötször volt az évszaknak megfelelő napos, meleg időjárás, a többi alkalommal változékony, sőt időnként kimondottan rossz, hűvös volt az idő, nem ritkán záporokkal, zivatarokkal tarkítva. Pünkösdkor például 13 Celsius-fokig esett a hőmérséklet, június huszadikán 16 fokig hűlt a levegő, míg a legutóbbi, július 18-i szombaton olyan hidegfront érkezett az országba, hogy egyik pillanatról a másikra húsz fokkal lett hidegebb. De nem lesz jobb a következő hétvégén sem: szombatig a csütörtöki 34 fokról 25 fokra esik vissza a hőmérséklet.

Frontok heti rendszerességgel

Az Országos Meteorológiai Szolgálattal felvéve a kapcsolatot kiderült, hogy valóban lehet rossz szériánk, és elképzelhető olyan többhetes, több hónapos periódus, amikor a térség speciális légköri viszonyai miatt mindig a hétvégére érkezik meg a rossz idő.

Magyarországra átlagosan hat-nyolc naponta érkeznek a frontok, mondták el Bonta Imre és Molnár László meteorológusok. Persze a légtömegek nem munkanapos-hétvégés egységekben gondolkoznak, viszont ha egyszer mégis szombaton érkezik a rossz idő, a hat-nyolc napos hullámok miatt tartósan rossz idő lehet hétvégenként.

A hűvösebb levegők Izland felől érkeznek, a sziget környékén keletkező ciklonok körülbelül hetente alakulnak ki, és nyugatról keletre mozognak. A kontinensen áthaladó ciklon déli széle szokta elérni a Kárpát-medence térségét. A front megérkezése előtt jellemzően egyre melegebb levegő áramlik fölénk, majd ahogy megérkezik a ciklon, jönnek a záporok, zivatarok, erősebb széllökések. A hidegfront erős északnyugati szelet hoz magával, ami hideg levegővel árasztja el a térséget, aztán a ciklon elhagyja az országot, helyét anticiklon veszi át, és megindulhat újra a felmelegedés.

Kánikula is lehet

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint időnként előfordul, hogy a térségben annyira megerősödik az anticiklon, hogy az megállítja, blokkolja a nyugat felől érkező frontokat, így azok nem tudnak a kontinens belseje felé eljutni. Általában ilyenkor szokott bekövetkezni a három-négy hétig tartó napos, száraz idő, a nyári kánikula.

A szokásos menetrend szerint azonban az Izland felől érkező ciklon hetente egyszer betör az országba, és csak pech kérdése, hogy menetrendszerűen a hétvégéinket tegye tönkre.

Néhány évente

Igazán balszerencsés volt a 2006-os nyár. A Weather Underground adatbázisa szerint akkor júliusban a hónap öt hétvégéjéből négyen esett az eső, és egyszer ugyan sütött a Nap, de egy hidegfront miatt tíz fokot esett pár nap alatt a hőmérséklet. Persze a mélypont éppen hétvégére esett. Akkor a hónap harmincegy napjából nyolcszor esett Budapesten, ebből ötször szombaton vagy vasárnap, kétszer pénteken.

Még ennél is rosszabb volt az idei június, amikor minden hétvégén esett, pedig hétköznap nem egyszer volt szikrázó napsütés és harminc foknál is magasabb hőmérséklet.