Megszületett az első magyar klónegér
További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Hazánkban először állítottak elő sikerrel testi sejtből klónozott állatot. A klónegér jól van, és Klonilla névre hallgat. A tudósok legközelebb nyulat klónoznának.
Mint arról korábban hírt adtunk, a kutatást egy gödöllői tudóscsoport végezte Dinnyés András professzor vezetésével. A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ csoportvezetője több mint húsz fős csapatával három éve dolgozott a klónegeren. az FVM-hez tartozó intézetben európai uniós, továbbá a Wellcome Trusttól származó támogatásból, valamint hazai pályázatokból jött össze a kutatáshoz szükséges pénz.
Kedv, remények, Klonillák
A kísérlet során az egérpetesejt magját egy másik egyed petesejtje körül található, úgynevezett kumulusz sejtből származó sejtmaggal helyettesítették. Ebből született az első magyar klónozott állat, amelyet Dinnyés professzor "Klonilla" névre keresztelt. "Saját kútfőből jött a név, rímel a Törpillára, de nem hupikék. Szép fekete kisegér, akin genetikai módosítás nem történt, tökéletes másolata az anyjának" - kommentálta kérésünkre a tudós a névadást.
Klonilla (a fekete)
A klónegér fontos lépés, a transzgenikus egerek, nyulak és más állatfajok előállításában - ez a technológia nagy segítségül szolgálhat az orvostudománynak a különféle betegségek gyógyítása érdekében végzett kutatómunkához. A későbbiekben genetikailag módosított egerek is részt vesznek majd a kutatásban. A kísérleti alanyként felhasznált klónozott állatok sokaságánál egy-egy gén célzott megváltoztatásával a kutatók közelebb kerülhetnek a különféle betegségeket kiváltó genetikai okok jobb megértéséhez.
Ahány faj, annyi kórság
Dinnyés az Indexnek elmondta, hogy a tervek szerint először jelzőgénekkel ellenőrzik majd, hogy mennyire működik a technológia, majd egyes betegségekhez tartozó géneket vizsgálnak. "A klónkísérletek abban segítenek, hogy megértsük a betegségek genetikai okát, és több támpontot kapjunk, hogyan lehet ezeket gyógyítani, szűrni, és hogy kik a veszélyeztetettek" - nyilatkozta a professzor.
Klonilla atyja
Dinnyés András az Állatorvosi Egyetemen végzett. Kandidátusiját a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban kutatta végig, majd nyolcéves világcsavargásba kezdett. Két évig dolgozott a washingtoni Smithsonian Intézetben, a skóciai Roslin Intézetben két évig azt a kutatócsoportot vezette, amelyik korábban Dollyt klónozta. Tudományos reputációja és szakmai fejlődése szempontjából ezt a négy évet tartja a legfontosabbnak, de járt Japánban, Kínában és Új-Zélandon is. Három éve tért vissza Magyarországra, és Gödöllőn a Wellcome Trust és az Európai Unió támogatásával létrehozta kutatócsoportját, majd állatbiotechnológiával foglalkozó céget alapított.
A tudós elmondta, hogy több ezer meghatározott betegségmodell (többek között a cukorbetegség és más anyagcsere-rendellenességek) létezik a genetikában, zömüket több gén működése is befolyásolja. A kísérletekben használt fajok eltérő mértékben alkalmasak klónkísérletekre: más emberi betegségek megfelelőit lehet kutatni nyulakon és patkányokon. Előbbiekben például az érelmeszesedést, utóbbiakban az idegrendszeri betegségeket lehet jól kutatni.
Nyúl lesz a következő
Dinnyés elmondta, hogy a következő lépés további klónegerek létrehozása (ezúttal bőrszöveti és kötőszöveti sejtekből), illetve sikeres nyúlklónozás, ami a tudós szerint 2008-ig megtörténhet. A továbbiakban esetleg patkány, sertés, vagy szarvasmarha klónozására is kiterjed majd a tudományos munka, és a klónozás a veszélyeztetett fajok megmentésében is szerepet játszhat.
A professzort megkérdeztük arról a múlt heti hírről is, amely arról adott tájékoztatást, hogy brit tudósok emberi DNS-sel módosítanának szarvasmarha-petesejtet. "Mint kísérleti rendszer, nagyon hasznos lehet, ezzel csökkenthetik a humánpetesejt-felhasználást" - kommentálta Dinnyés a hírt. "Azt viszont nem tartanám jó ötletnek, ha ebből rögtön terápiát fejlesztenének. De ettől nem is kell tartani, Angliában jó és szigorú a szabályozás. Megnyugtatóbb, ha onnan érkeznek ilyen hírek, mint Kínából, ahol 2003-ban már nyúlpetesejttel megcsinálták ugyanezt." A kutató szerint Magyarországon belátható időn belül nem folyhatnak ilyen kísérletek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
