Nyolc kicsinye született az első magyar klónegérnek
További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Az első magyar klónozott egér, Klonilla január 11-én nyolc egészséges utódot hozott világra, tudta meg az Index Szmolenszky Ágnestől, a gödöllői Genetikai Újraprogramozás Kutatócsoport munkatársától. Klonilla kicsinyeinek nincs neve, számozással jelölik őket a laboratóriumban.
Klonilla nyolc utódja természetes szaporítás útján született, a klónegér megfelelő gondossággal neveli kicsinyeit. Az utódlás bizonyítja, hogy az első magyar klónegér egészséges, fajára jellemző korban és módon ivaréretté vált, megtermékenyült és utódokat hozott világra, mondta Szmolenszky Ágnes kutató.
Klonilla és gyerekei
Klonilla 2006 novemberi születése után további négy egészséges testi sejtből klónozott nőstény egeret sikerült létrehoznia a Dr. Dinnyés András által vezetett Genetikai Újraprogramozás Kutatócsoportnak. Az egereket már hat-nyolc hetesen lehet szaporítani, a napokban az egyik újabb klónegeret, Kamillát is pároztatták, így három-négy hét múlva újra klónegérgyerekekre számíthat a gödöllői kutatócsoport. A több mint húszfős kutatócsapat három éve dolgozott a klónegérprogramon. az FVM-hez tartozó intézetben európai uniós, továbbá a Wellcome Trusttól származó támogatásból, valamint hazai pályázatokból jött össze a kutatáshoz szükséges pénz.
Klonilla utódait is szaporítják, az utódokat a gödöllői kutatócsoport müncheni partnerintézete vizsgálja tovább, az állatok 240 külső és belső tulajdonságát méri fel. "Az a tapasztalat, hogy a klónozás technológiájából adódó genetikai hibák a második-harmadik generáció esetén stabilizálódnak vagy eltűnnek" - mondta Szmolenszky Ágnes.
Klonilla (a fekete) itt még újszülött
A kutatócsoport a jövőben a kumulusz sejteken túl más sejttípusokból, és genetikailag módosított sejtekből akar klónozott egeret létrehozni, illetve nyúlklón kialakításán is dolgozik. "A klónnyúlkutatások folynak, de egészséges születést még nem sikerült elérnünk. Hiányzik még egy technológiai lépés, hogy a beültetett embriókból egészséges születéseket produkáljunk" - mondta a kutató.
Klónnyúl tehát egyelőre nincs, a klónegér viszont rendkívül fontos lépés, a transzgenikus egerek, nyulak és más állatfajok előállításában. Ez a technológia nagy segítségül szolgálhat az orvostudománynak a különféle betegségek gyógyítása érdekében végzett kutatómunkához, mondta Dinnyés András Klonilla novemberi születésekor az Indexnek.
A későbbiekben genetikailag módosított egerek is részt vesznek majd a kutatásban. A kísérleti alanyként felhasznált klónozott állatok sokaságánál egy-egy gén célzott megváltoztatásával a kutatók közelebb kerülhetnek a különféle betegségeket kiváltó genetikai okok jobb megértéséhez. Dinnyés akkor az Indexnek elmondta, hogy a tervek szerint először jelzőgénekkel ellenőrzik majd, hogy mennyire működik a technológia, majd egyes betegségekhez tartozó géneket vizsgálnak. "A klónkísérletek abban segítenek, hogy megértsük a betegségek genetikai okát, és több támpontot kapjunk, hogyan lehet ezeket gyógyítani, szűrni, és hogy kik a veszélyeztetettek" - nyilatkozta a professzor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
