Meghosszabbítja az életet a Klóthó gén
A kutatók szerint az öregedés folyamatában kulcsszerepet játszik a görög mitológia egyik istennőjéről, az emberi sors fonalát szövő Klóthóról elnevezett gén. Mivel az embereknél is megtalálható az egereknél felfedezetthez nagyon hasonló gén, ezért attól azt remélik, hogy az emberek életét is meghosszabíthatja.
A Klóthó gént, amely az egerekben és az emberekben is fiatal- és középkorban fejti ki hatását, korábban is vizsgálták, és minden alkalommal kiderült, hogy valóban szerepet játszik az élettartam meghatározásában. Csupán azt nem tudták megállapítani, hogyan.
Klóthó már tekeri
2002-ben Hal Dietz a baltimori Johns Hopkins Egyetem Howard Hughes Orvosi Intézetének munkatársa 2000 különböző életkori csoportból származó személyt vizsgált meg.
Az elemzésből kiderült, hogy a gén egy igen ritka változatának (alléljének) két példányát hordozó kromoszómák kétszer olyan gyakran találhatók meg gyermekekben, mint 65 éven felüliekben. Ez arra enged következtetni, hogy akik a Klóthó gén e ritka változatának két példányával születnek, rövidebb életűek, mint akik csak egy változatot vagy egyet sem hordoznak. A csak egy hibás gént hordozóknál épp ellentétes tendenciát figyeltek meg. Úgy tűnik, ők hosszabb életűek: a gyermekeknél még csak 19 százalék volt az arányuk, a 75 év felettieknél viszont már 25.
Hosszú életű egerek
A mostani kutatás során a Texas Egyetemhez tartozó Southwestern Medical Center patológiaprofesszora sikeresen megnövelte a kísérleti egerek életét. Makoto Kuro professzor fokozta a gén aktivitását és ezzel megnövelte a hím egerek élethosszát kettőről három évre. A nőstény egereknél nem sikerült ilyen nagy változást elérnie, írja a BBC.
"Ez lehet az eddigi legnagyobb lépés az öregedés ellenes kezelésben" - nyilatkozta a professzor, a tanulmány egyik szerzője. Úgy tűnik, hogy a gén késlelteti az öregkor hatásait, például az izmok és a csontok gyengülését, vagy az erek elzáródásának esélyét.
A gén hátránya, hogy csökkenti a termékenységet (a hosszabb életű egereknél csökkent szaporodóképességet figyeltek meg), az embereknél pedig cukorbetegséget okozhat.
A kutatócsoport célja, hogy a gén életmeghosszabbító hatását megtartva csökkentsék a kockázati tényezőket.