Tömeges bálnaöngylikosság várható

A múlt héten csaknem 90 pilótabálna és palackorrú delfin pusztult el, miután partra sodródtak Ausztrália nyugati partjain. Márciusban ez volt a második tömeges bálnapusztulás, amellyel együtt összesen 500 fölé emelkedett a halott állatok száma.

A bálnapusztulást 1920 óta figyelő kutatók szerint a partra sodródásokban 12 éves periodikus változás tapasztalható. Ez éppen egybe esik azokkal az évekkel, amikor tápanyagban gazdag hűvös tengeráramlatok érkeznek délről, ilyenkor megnő a halállomány.

Corey Bradshaw, az Adelaide-i Egyetem kutatója szerint a bálnák és delfinek a part közelébe úszó halrajokat követve sodródnak a szárazföldre.

A legutóbbi partra vetődési csúcs 2004-2005 fordulóján volt, amikor a déli félgömbön nyár volt. Azon a nyáron annyi partra sodródás történt, mint az előző teljes évben összesen.

Bradshaw szerint a klíma felmelegedése következtében az eddigi 12 éves periodicitás felbomlik, és gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek. Sőt, ez már most is tapasztalható.

A bálnák és delfinek tömeges partra sodródásának okairól nem sokat tudni, inkább csak feltevések vannak. Egyes kutatók a cetfélék fejlett társadalmi jellegével magyarázzák a tömeges öngyilkosságot, eszerint ha a csapat egyik egyede bajba kerül, akkor a többi önfeláldozóan a segítségére siet.

Más elképzelések szerint geomágneses interferencia zavarhatja meg a cetfélék hanglokátoros érzékszervét, ezért tévednek a bonyolult tasmán partvidéken a számukra veszélyes sekély vizekre.

Megint más teória szerint a viharok felkavarják az üledéket, és a zavaros vízben nem működik jól az állatok hanglokátora.