Miért különböző nagyságúak az esőcseppek?
A tudósok sokáig azt gondolták, azért különböző az esőcseppek mérete, mert a cseppek ütköznek egymással, miközben a föld felé esnek és az ilyen karambolokból eltérő méretű cseppek keletkeznek. Az Aix-Marseille Egyetem munkatársát, Emmanuel Villermaux-t azonban nem elégítette ki ez a magyarázat. Nagysebességű kamerával lefilmezte egy vízcsepp útját, és meglepő felfedezésre jutott, amit a Nature Physics című szaklapban írt le.
„A cseppek nem ütközhetnek olyan gyakran, mert az eső ritkásabb annál, a legtöbb csepp úgy ér földet, hogy soha nem találkozik a szomszédjával” – magyarázta Villermaux a BBC-nek a karambolelmélet hiányosságát. A tudós kollégáival egyetlen, hat milliméteres cseppet filmezett le, és azt tapasztalta, hogy a csepp darabokra esett, mielőtt földet ért volna.
A jelenség oka a légellenállás. A kövér vízcsepp a levegő ellenállása miatt előbb ellaposodott, majd ahogy szélesedni kezdett, a közepével megfogta a levegőt, ami felfújta a cseppet, mint egy apró labdát. Amikor az így keletkezett vízréteg felületi feszültsége már túlságosan gyenge volt, a labda végül kipukkadt, és a csepp sok kisebb, különböző méretű cseppé esett szét. Mindez hat századmásodperc alatt történt (lásd erről a videót itt).
Villermaux szerint pontosan ez történik esőzéskor is. Ewan O’Connor, a Readingi Egyetem felhőkutatója elismerően kommentálta a francia tudós felfedezését, de hozzátette, hogy a jelenség valószínűleg csak nagyobb zuhék, például a trópusi esőzések során fordul elő. „Nem magyarázza meg a szitáló esőt, ami több és apróbb cseppecskéből áll” – fogalmazott O’Connor.