Új óceán keletkezik Afrikában
Az etiópiai Afar-medence térségében 2005-ben hasadék nyílt a földben. A rés körülbelül hat méter széles, megszakításokkal, hossza viszont 56 kilométer. Már keletkezésekor azt gondolta több tudós, hogy a hasadék előbb-utóbb egy új óceánnak fog otthont adni, de ezt az elméletet nem fogadta akkor el a tudományos közvélemény.
Igazolta viszont most egy új kutatás, ami azt állapította meg, hogyan keletkezett a hasadék. A kutatást Atalay Ayele, az addisz-abebai egyetem professzora vezette, a szükséges szeizmológiai adatokat az etiópiai állomások mellett a szomszédos Eritreában és Jemenben levő megfigyelőközpontoktól gyűjtötte össze. A kutatás eredményét a Geophysical Journal című szakfolyóirat közölte.
A tanulmány szerint a repedés 2005-ben meglepően gyorsan, alig néhány nap alatt jött létre. Miután a rés északi végénél található Dabbahu-vulkán kitört, magma tolult a földkéreg repedésébe, és elkezdte szétfeszíteni azt. Ayele és a keze alatt dolgozó nemzetközi kutatócsoport úgy véli, teljesen hasonló folyamatok zajlanak az óceánok mélyén, a világtengerek fenekén levő, hegygerincszerű formációk is hasonló módon törnek szét.
A felfedezés egyrészt öröm, mert a jövőben így könnyen lehet tanulmányozni a felszínen az óceán mélyén zajló folyamatokat, másrészt bánat, mert a hasadék gyors keletkezése arra utal, hogy a rés további nyílása hirtelen veszélyeztetheti sok helyi lakos egzisztenciáját. Azt egyébként eddig is tudták, hogy az Afrikai- és az Arab-kőzetlemez távolodik egymástól – évente legfeljebb egy-két centit –, mint ahogy az elmúlt harmincmillió évben is távolodott. Ennek a folyamatnak az eredménye a Vörös-tenger is. A kutatók szerint ez a tenger és az Ádeni-öböl évmilliók múlva csatlakozik az új óceánhoz.