A csernobili növényvilágot nem zavarja a radioaktivitás

Az Environmental Science and Technology szaklapban megjelent tanulmány szerint a növényekben ősidők óta ott van ez a képesség, ami azért alakult ki, mert évmilliókkal ezelőtt, amikor a földi élet első formái kialakultak, nagyobb volt a természetes sugárzás, és védekezni kellett ellene, a növényeknek pedig nem állt rendelkezésükre az a nagyon egyszerű megoldás, hogy elvonulnak a sugárzás forrásának közeléből, mint az állatok.

A kutatók szója- és lenmagokat gyűjtöttek be az 1986-ban felrobbant reaktor közvetlen közeléből, illetve a balesettől távolabbi, kisebb sugárszennyezést elszenvedő helyekről. Arra voltak kíváncsiak, hogyan tudott a növényvilág a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után olyan gyorsan helyreállni, miközben a terület emberekre még mindig veszélyes. Pripjaty szellemvárosában burjánzik a gaz és az egykori erőmű környékét benőtték a növények.

A kutatók genetikai vizsgálatokat végeztek, és a növények molekuláris válaszreakcióit keresték a sugárzásra. Azt találták, hogy a len és a szója más-más módon, de egyformán hatékonyan védekezik, a magokban termelődő proteinek ahhoz hasonlóan változnak meg, mint a nehézfémekben gazdag talajon élő növényeké. A kutatók szerint evolúciós előny lehetett a régmúltban, ha egy növény hatékonyabban védekezett a sugárzás ellen, és bámulatos, hogy ez az elfeledett képesség milyen gyorsan újra aktiválódott a csernobili növényzetben.