Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem volt még a világon ekkora vörösiszap-katasztrófa

2010.10.05. 15:03 Módosítva: 2010-10-05 15:05:50
Az ipar 120 éve nem tud mit kezdeni a timföldgyártás melléktermékeként létrejövő vörösiszappal. A nehézfém- és ólomtartalom, a radioaktivitás mind csak rémhír, a lúgos kémhatás a gond, ami tízszerese a tömény hipóénak.

Sehol a világon nem történt még akkora vörösiszap-katasztrófa, mint amikor kedden átszakadt az ajkai timföldgyár tározójának gátja, és a mérgező iszap több falut elöntött – állítják egybehangzóan szakértők. Emiatt bizonytalan mindenféle előrejelzés a várható rövid- és hosszú távú környezeti hatásokról is.

Hogy készül a vörösiszap?

A vörösiszap az alumíniumgyártásban alkalmazott Bayer-féle módszer mellékterméke. Az alumínium bauxitból készül, két lépésben, először timfölddé (alumínium-oxid, Al2O3) alakítják, aztán ebből készül az alumínium. A bauxitból nátrium-hidroxiddal (NaOH) oldják ki a timföldet, a folyamat végén megmaradó, változatos szennyezőanyagokat tartalmazó, erősen lúgos kémhatású anyag a vörösiszap.

Az ajkai timföldgyárban egyébként a vörösiszap tárolására és kezelésére egy több évtizedes, de a világon még mindig nagyon elterjedt technológiát alkalmaznak.

A vörösiszap tárolása és felhasználása nagyjából 120 éve jelent problémát az iparnak. Az elmúlt pár évtizedben ugyan próbálkoznak világszerte olyan technológiákkal, amelyek a vörösiszapot vagy az abból kinyerhető nyersanyagokat felhasználnák az iparban, de igazán kiforrott és hatékony megoldás máig nem született.

Ennek egyik fő oka, hogy a bauxit, és ezzel együtt a vörösiszap összetétele is más minden lelőhelyen, és attól függően lehet mit kezdeni vele, hogy éppen a nátrium-, vas-, vagy titántartalma magas-e (a vörösiszap típusairól és a hasznosítás kémiai problémáiról itt olvashat részletesebben).

A vörösiszappal a sajtóban elterjedt hírekkel ellentétben nem az a gond, hogy mérgező nehézfémek vagy ólom lenne benne – ugyan ezek tényleg kimutathatók a vörösiszapban, de a koncentrációjuk annyira alacsony, hogy az nem jelent veszélyt. Hasonló a helyzet a radioaktivitással is. A vörösiszap valóban radioaktív (sőt már az alapanyag bauxit is az), de a sugárzása bőven alacsonyabb, mint ami már problémát jelentene, mondta el kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő timföldtechnológus vegyészmérnök szakértő.

A gond valójában nem is az iszappal vagy az abban megtalálható, önmagukban nem mérgező összetevőkkel van, hanem az alkalmazott tárolási módszerrel járó, szennyezett vízzel. Az úgynevezett nedves vörösiszap-tárolásnál minden tonna iszaphoz 2-3 köbméter erősen lúgos folyadék tartozik.

A kémhatást a pH-skálán mérik a kémiában, a hetes érték jelzi a semleges kémhatást, ilyen például a desztillált víz. Hetes alatt savas, felette lúgos a kémhatás, a skála logaritmikus, vagyis egy értéknyi változás tízszeres koncentrációt jelent a gyakorlatban. A veszélyes anyagok szállításának nemzetközi szabályait meghatározó bázeli egyezmény 11,5-ös pH-érték felett tekint egy lúgos anyagot veszélyesnek. Az ajkai tározóból kiömlött vörösiszap pH-értéke 13 (összehasonlításként a tömény hipó pH-ja 12), ami azt jelenti, hogy egymilliószor lúgosabb a víznél.

A lúg semlegesítésére léteznek technológiák, a vízbe került lúgos szennyezést savval, a földbe kerültet pedig gipsszel szokták hatástalanítani. A természetbe kerülve a lúg fokozatosan felhígul, ahogy vízzel érintkezik, azonban amíg ez a folyamat tart, maró hatása kipusztíthatja a növényzetet az érintett területen. Mivel ilyen jellegű katasztrófa még soha nem járt gátszakadással és települések elárasztásával, a szakértők semmi biztosat nem tudnak arról mondani, hogy a lúg hatása a környezetre meddig és milyen formában lesz érezhető.