Görögországnál is lehet cunami
Számos talajvizsgálat arra utal, hogy az elmúlt ötezer évben több szökőár is volt az ország északi részén – fejtette ki Klaus Reicherter, az aacheni RWTH geológusa csütörtökön. A vizsgálatok szerint akár 3-5 méteres hullámok is kicsaphatnak a partokra. „Kutatásaink alapján elmondható, hogy az események nem egyedülállók, újra és újra megismétlődhetnének" – vélte Reicherter.
A szakértő szerint az északkeleti partokat fel kell venni a szökőár által veszélyeztetett területek listájára. Elsősorban a nyári hónapokban nagy forgalmat bonyolító strandokon szedhet áldozatokat egy-egy váratlan esemény. Eddig csak az ország nyugati partvidéke szerepelt a veszélyeztetettek listáján.
A tudományos vizsgálatokat Hérodotosz görög történetíró feljegyzései indították el. Az antik bölcselő írása szerint időszámításunk előtt 479-ben perzsák százait sodorták el hatalmas hullámok a Potidaea nevű városra mért támadás után. Ennek az utalásnak eredtek nyomába Reicherter és kollégái.
A tudósok az elmúlt négy évben számos fúrást végeztek az északi parti régiókban. A lagúnákban a szökőárra jellemző homok- és kavics-felhalmozódások után kutattak. Több tonna súlyú kőtömbök maradványait is megtalálták, amelyek esetében felvetődik a gondolat, hogyan is kerültek oda.
„Több, történelmi szökőár nyomára bukkantunk. Ez is arra utal, hogy a görög partokon is meglehetősen nagy a katasztrófa kockázata. A terület geológiai adottságai szintén alátámasztják ezeket a feltételezéseket. Rizikófaktornak számít például az észak-anatóliai partszakasz, amely részekre szakadt, valamint az 1700 méter mély tengerfenék" – fejtette ki a geológus.
Az utolsó szökőár 1893-ban pusztított a területen.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!