Móric
5 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Tartósan jégmentessé válhat az északkeleti átjáró

2012.06.15. 10:25
Az északkeleti átjáró az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, Oroszország szibériai partvidéke mentén húzódó egyik legészakibb tengeri hajózási útvonal. Az átjáró korábban legfeljebb évente két hónapig volt hajózható, ám az előrejelzések szerint idén nyáron a tavalyi időpontnál is hamarabb jégmentes lesz.

Az orosz klímakutató hivatal már 2011 augusztusában is beszámolt arról, hogy az Északi-sark térségében 1936 óta mért harmadik legmelegebbnek számító 2010-es nyár után a kereskedelmi útvonalak jégtakaróinak az átlagosnál jóval több, 56 százaléka olvadt el. Az idei előrejelzések sem mutatnak mást.

Az ESA (European Space Agency) 2007-ben adta közre ezt a kompozit műholdképet (Envisat ASAR), amin jól látszik, hogy a legendás északnyugati átáró (sárga vonal) teljes egészében míg az északkeleti átjáró 90 százalékban hajózható (rövid szakaszon szagatott kék vonal). A sötétszürke részek jégmentes Északi-tengeri területek, türkiz színű az egyre zsugorodó jéggel borított rész.
Az ESA (European Space Agency) 2007-ben adta közre ezt a kompozit műholdképet (Envisat ASAR), amin jól látszik, hogy a legendás északnyugati átáró (sárga vonal) teljes egészében míg az északkeleti átjáró 90 százalékban hajózható (rövid szakaszon szagatott kék vonal). A sötétszürke részek jégmentes Északi-tengeri területek, türkiz színű az egyre zsugorodó jéggel borított rész.
Fotó: ESA

Az Oroszország északi partjainál található Laptyev-tenger a kontinens vízalatti nyúlványa feletti selftenger, amely a kutatók szerint a Jeges-tenger „jéggyára”. Az Alfred Wegener Tengeri és Sarkkörkutató Központ fizikusai itt készítettek helikopteres méréseket. A téli végi expedíciók hatalmas vékonyjéggel borított részeket fedeztek fel a területen, amelyek nem képesek kibírni a nyári olvadást. Thomas Krumpen, a kutatócsoport egyik tagja szerint ezek a felfedezések a csapatát is meglepték – a korábbi, 2007-2008-as téli mérések alapján a jég ugyanezeken a területeken még egy méterrel vastagabb volt.

Vékony jégen

Krumpen szerint a változás oka a szél, amely évről évre másképpen viselkedik. Tavaly télen a szél a szárazföld felől fújt, így a jégtömeget a Laptyev-tengertől észak felé tolta. Így poliniák keletkeztek, olyan nagykiterjedésű nyíltvizek, amelyeket tengeri jég vesz körbe. Ezeknek a vizeknek a felső rétege nagyon gyorsan lehűl a mínusz 40 Celsius-fokos levegőben, és jéghártya keletkezik rajtuk, amelyet a szél újra és újra elsodor. A Laptyev-tenger vékonyjég-rétegeinek alakulása tehát a szél irányától és az erősségétől függ.

Az EM-Bird elektromágneses jégvastagság-mérőt egy Mi-8-as helikopterről lógatják a kutatott terület fölé
Az EM-Bird elektromágneses jégvastagság-mérőt egy Mi-8-as helikopterről lógatják a kutatott terület fölé
Fotó: Jens Hoelemann / Alfred Wegener Institute

Az idén tavaszi helikopteres mérőrepülések előtt a kutatók nem tudták, hogy mekkorák lehetnek ezek a területek. A méréseket egy EM Bird nevű elektromágneses jégvastagság-mérővel végezték, amely folyamatosan rögzítette a lebegő jég adatait. A kutatók össszevetették az eredményeket a Földet megfigyelő SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity) űrszonda adataival, és kiderült, hogy a vékonyjéggel borított területek elszaporodása nem helyspecifikus jelenség.

A 15 méter magasságban lógó EM-Bird kb 10 cm vékonyságú jégréteg fölött halad el
A 15 méter magasságban lógó EM-Bird kb 10 cm vékonyságú jégréteg fölött halad el
Fotó: Thomas Krumpen / Alfred Wegener Institute

Krumpen szerint szinte az egész északkeleti átjárót már a tél végén meglepően vékony jégréteg. A kutatókat aggasztják az eredmények, mert a vékonyjéggel borított területek lesznek az elsők, amelyek eltűnnek a nyári olvadáskor, így a Laptyev-tenger és az északkeleti átjáró egy nagy része már a nyár elején, később pedig tartósan is jégmentessé válhat.

Ami az egyiknek szemét, a másiknak kincs

Vannak, akik jól járnak az északkeleti átjáró elolvadásával. A múltban a Laptyev-tengert októbertől július végéig jég borította, ezért egy évben legfeljebb két hónapig volt hajózható. 2011-ben a jég sokkal hamarabb visszahúzódott és elolvadt, így akkor először harminchárom hajó is áthaladhatott Oroszország északi vizein.

Az SMOS űrszonda adatai alapján készült jégvastagság-térkép
Az SMOS űrszonda adatai alapján készült jégvastagság-térkép
Fotó: Lars Kaleschke (KlimaCampus, Hamburg University) / Alfred Wegener Institute

A jégmentesség miatt a hajótársaságok egyre inkább a hagyományos Európa-Ázsia útvonal idő- és üzemanyag-takarékosabb alternatívájaként tekintenek a sarkköri tengerekre. A hollandiai Rotterdamtól a japán Yokohomáig tartó ésszakkeleti átjárón átvezető út például 3800 tengeri mérfölddel rövidebb, mint a Szuezi-csatornát keresztező Indiai-óceáni útvonal.