Budapestről indult az Európát letaroló hangyainvázió

A hetvenes években rögzítették az első európai esetet, akkor találták meg a kontinensen a nulladik kolóniát, méghozzá Budapesten, írta meg a BBC. A Lasius neglectus, azaz az invázív kerti hangya eredeti származási helyét valahová Nyugat-Ázsiába teszik, pontos területet azonban a mai napig nem sikerült megnevezni. A fajra jellemző, hogy óriási kolóniákban él, ha elfoglalnak egy kertet, akkor tízszer, százszor annyi egyed lesz rövid időn belül azon a területen, mint az az európai fajoknál egyébként megszokott.

Hangyametropolisz

„Amikor először láttam ezt a hangyát, egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy ennyi egyed képes létezni ilyen kis területen” – mondta el Jacobus Boomsma, a Koppenhágai Egyetem professzora.

Bár a faj képviselői külsőre hasonlítanak az őshonos hangyafajokhoz, az invázív hangyák viselkedése és társadalma egészen eltérő. A tudósok ezzel magyarázzák rendkívül sikeres hódítóhadjáratukat, mely most már egész Európán átível.

Az első, budapesti kolónia után a Lasius neglectus felbukkant Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Belgiumban, és a BBC szerint most Nagy-Britannia kapuján kopogtatnak a rovarok.

A hódítás pontos okait még keresik a tudósok, de sokak szerint a királynő viselkedése a kulcs a megoldáshoz. A Lasius neglectus királynői ugyanis nem hagyják el a fészket, hogy új kolóniát alapítsanak, hanem helyben maradnak, így utódaikkal a meglévő állományt növelik. Az ilyen viselkedésnek ugyan hosszútávon áldozatul eshet a genetikai sokszínűség, a tapasztalatok szerint azonban harminc évet vizsgálva alapot adhat a sikeres terjeszkedéshez.

A kirepülő királynő ugyanis nem feltétlenül talál hímet a párzáshoz, a kolóniában maradó egyednek azonban nem lehet ilyen problémája. Ráadásul egyre több királynő születik, így egyre több járat alakul ki, rövid időn belül meg létrejön a hangyametropolisz, amit a tudósok szuperkolóniának hívnak.

Agresszív faj, de nem úgy

A téma egyik szakértője szerint elsősorban az ember tehető felelőssé a Lasius neglectus elterjedéséért. Dr. Tartally András a Debreceni Egyetemen ebből a fajból írta diplomamunkáját, jelenleg a Szent István Egyetemen tanít, és továbbra is az invázív hangyákat kutatja.

Mint az Indexnek elmondta, sajátságos társadalma miatt ez a faj magától nem terjedne el nagy távolságokra, hiszen éppen attól nőnek óriásira a kolóniák, hogy helyben maradnak a királynők. Az európai térnyerés főként az embernek köszönhető, a faj gyeptéglákon, földlabdákon, faiskolák közreműködésével terjed, sőt, kialakulásának is köze lehet az emberi ténykedéshez.

Tartally szerint agresszív fajról van szó, de nem abban az értelemben, hogy gyakran kerül összetűzésbe más rovarokkal, a kifejezés a terjeszkedésre vonatkozik. Ahol ugyanis a Lasius neglectus megjelenik, ott esélytelenné válnak a rivális hangyafajok, így például a Magyarországon őshonos közösségekre is drasztikus hatással volt az invázív faj megjelenése.

A hagyományos kolóniák ugyanis nagyobb távolságokra élnek egymástól, köztük rendszerint a senki földje húzódik, ahol ha találkoznak a hangyák, megküzdenek, de alapvetően egymástól függetlenül élnek. Egy szuperkolónia azonban az adott terület összes táplálékát felhasználja, a kisebb kolóniákban élő fajoknak így nem marad élelem, és megküzdeni sem tudnak a túlerővel. Jól mutatja az alábbi ábra, hogy a kékkel jelölt Lasius neglectus hogyan foglalta el a területet, hogyan szorította ki rövid idő alatt a zölddel jelölt Tetramorium caespitumot és a pirossal jelölt Lasius nigert:

Tartally szerint a Lasius neglectus térnyerése előbb-utóbb az emberekre is hatással lehet, hiszen ha a ház mellett tízszeres-százszoros számban jelennek meg a hangyák, az előbb-utóbb több lesz egyszerű kellemetlenségnél.

Európára azonban nem csak a Magyarországon felfedezett hangyafaj jelent veszélyt: a nyugati partokat egy argentin, szintén szuperkolóniákban élő faj szállta meg. Ez az 1900-as években került a kontinensre, mostanra már megszállta Spanyolország, Dél-Franciaország és Nyugat-Olaszország partjait, Európa többi része csak azért maradt érintetlen, mert az argentin rovar nem bírja a hideget.

Csak idők kérdése, hogy a két invázív faj mikor találkozik egymással, és mivel a Lasius neglectusra nincs hatással a hűvös éghajlat, a tudósok szerint a skandináv államoknak is hozzá kell szokniuk a gondolathoz, hogy ők sincsenek biztonságban.