A bioüzemanyagok nem feltétlenül terhelik kevésbé a környezetet, mint a kőolaj, de az biztos, hogy éhínséghez vezetnek. Az ENSZ keresi a megoldást.
Az ENSZ nagyon komolyan veszi a világszerte növekvő élelmiszerárak okozta válságot - közölte a világszervezet főtitkára a Profil osztrák hírmagazinnak adott nyilatkozatában.
A folyóirat hétfői számában megjelenő, de már a hét végén előzetesen ismertetett interjúban Ban Ki Mun felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerválság nemcsak az ENSZ rövid távú humanitárius célkitűzéseit vetheti vissza, hanem károsan hathat ki az olyan középtávú programokra is, mint a szegénység és az éhség elleni küzdelem. "Ha időben nem tudjuk kezelni a problémát, sok országban maga a biztonság kerülhet veszélybe" - szögezte le.
Elmondta, hogy a válság megoldására először magas szintű szakértői tanácskozásokat tervez összehívni, majd a különböző, a kérdéskörben érintett ENSZ-szervezetek és ügynökségek tevékenységének összehangolásával konkrét segélyprogramokat dolgoznak ki.
A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közelmúltban megkongatták a vészharangot: figyelmeztetésük szerint súlyos globális következményekkel járhat, ha az élelmiszerárak magasan maradnak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai alapján jelenleg 37 országot fenyeget éhínség, a tragédia elkerüléséhez 500 millió dolláros rendkívüli segélyre lenne szükség.
A Die Presse osztrák lap hétvégi számában utalt az IMF vezérigazgatójának, Dominique Strauss-Kahnnak arra a kijelentésére, amely szerint morális gondokat vethet fel a bioüzemanyag előállítására használt növényeknek termesztése. Úgy vélte, meg kell találni az egyensúlyt a két cél között, nevezetesen "bolygónk környezetvédelmi gondjai és a között, hogy emberek éhen fognak halni".
Az újság a témakörhöz hozzáfűzte, hogy a bioüzemanyag előállítására irányuló mezőgazdasági termelés szabályozását nem csupán a kialakult élelmiszerválság teszi szükségessé, hanem vannak olyan tanulmányok, amelyek környezetvédelmi szempontokból is kifogást támasztanak a növényi eredetű hajtóanyaggal szemben. A Die Presse szerint az üzemanyaggyártás alapjául szolgáló növényeknél használt trágyával van a baj: ugyanis olyan gázok szabadulhatnak fel belőle, amely jóval nagyobb mértékben károsítják a légkört, mint a széndioxid.
A lap idézett Wilfried Winiwarter osztrák kutatónak a Nobel-díjas Paul Crutzen kémikussal közösen készített tanulmányból, amely azt mutatta ki, hogy a repcéből készült üzemanyag 1,7-szer, a kukoricából gyártott bioethanol pedig másfélszer jobban károsítja a klímát, mint a hagyományos benzin vagy dízel. Csak a cukorrépából készült üzemanyag veszélyezteti kevésbé a légkört kisebb trágyázási szükséglete miatt.
A Die Presse megjegyezte, hogy Ausztriában a rendelkezések értelmében 2010-ig tíz százalékra kell növelni a bioethanol hányadát a töltőállomásokon kapható üzemanyagokban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
