A Gamburcsev-hegység nagyjából az Alpokhoz hasonló méretű, mégsem látta még soha emberi szem, és nem szerepel a földrajzi atlaszokon sem. A hegyvonulatot ugyanis 4000 méternyi jég fedi. Egy szovjet sarkkutató expedíció fedezte fel az ötvenes években, szeizmikus mérések közben, teljesen véletlenül.
A geológusok azóta sem tudják megmagyarázni, mit keres az 1200 km hosszú, több mint 3000 méter magas hegység az Antarktisz közepén, ugyanis a tudomány mai állása szerint nem kéne ott lennie.
A hegységhez most nemzetközi kutatóexpedíció indul, és repülőgépről, illetve felszíni kutatóbázisokról végeznek méréseket a rejtély megoldásához. A hegységet radarral, mágneses és szeizmikus mérésekkel térképezik fel, és le is fúrnak a jégpáncél alá. A jégmintákból, illetve a jégbe zárt légbuborékok elemzéséből fontos következtetéseket vonhatnak le az évmilliókkal ezelőtti éghajlatra vonatkozóan. A két és fél hónapig tartó expedíció előtt a legnagyobb kihívás természetesen az időjárás lesz: mínusz 30-40 fokban kell a műszereknek és a kutatóknak is dolgozni.
A Gamburcsev-hegységhet hasonló földrajzi képződmények általában kontinensek peremén szoktak kialakulni, ez a hegyvonulat azonban az Antarktisz közepén található, a Déli-sarkhoz közelebb, mint a partvidékhez. Magyarázat lehet a vulkáni tevékenység (mint például Hawaii-nál), de ilyesmire utaló jeleket nem találtak a kutatók; valamint a kontinentális lemezek ütközése, de ilyesmire a déli sarkvidéken 500 millió éve volt utoljára példa, ráadásul a hegység nem mutatja az ilyenkor jellegzetesen bekövetkező erózió nyomait sem.
A tudósok azt remélik, a mérések eredményei segítenek megérteni az Antarktisz létrejöttének folyamatát. A jelenlegi teóriák szerint 30 millió évvel ezelőtt egy globális lehűlés során, a sarkvidékre lehulló óriási mennyiségű hóból képződtek gleccserek, majd ezek álltak össze egyetlen hatalmas jégpáncéllá.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
