Az eddigi előrejelzések 2040-re, a borúlátóbbak a következő évtized közepére jelezték, hogy teljesen elolvad az évtizedek óta látványosan fogyatkozó északi-sarki jégsapka. Ráadásul az US National Snow and Ice Data Center kutatóközpont szakértője, Mark Serreze áprilisban minden eddiginél vészjóslóbb forgatókönyvvel állt elő: számításai szerint akár idei nyáron elolvadhatott volna a jég az Északi-sarkon. Ez nem történt meg, de újra annyira kicsi a területe, amilyen már régen nem volt.
A jégsapka területét mérő kutatóközpont szerint a mostani helyzet a 2005-ös állapotoknak felel meg, ami a műholdas adatgyűjtés kezdete óta a második legkisebb jégterületet jelenti. Idén a szokásosnál korábban kezdődött az olvadás, ami azt jelenti, hogy szeptemberre az eddig regisztrált legkisebb értéknél is kisebb lehet majd a területe. A tudósok szerint fordulóponthoz érkezett a jégtakaró, mostantól rohamos csökkenés jöhet.
Idén augusztus 26-án a jégsapka területe 5.26 millió négyzetkilométer, tavaly szeptemberben pedig csupán 4.13 millió négyzetkilométer volt, ami a műholdas adatfelvételek harmincéves létezése óta a legkisebb területet jelentette. Összehasonlításképpen: 1980-ban a jégsapka még 7.8 millió négyzetkilométeren terpeszkedett.
A sapka nagy részét egy viszonylag vékony jégtakaró fedi, ami egyetlen tél alatt alakul ki és könnyebben olvad, mint az évek alatt felhalmozódott alsó "örök jégréteg". Az olvadási trend nyilvánvaló, függetlenül attól, hogy a 2007-es rekord megdől-e az elkövetkező néhány hétben, vagy sem. A jég sokkal gyorsabban fogy, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.
A jégsapka csökkenése gazdasági lehetőségeket rejt, olaj, gáz és egyéb energiahordozók kitermelését, így a sarki jég eltűnése az érdekelt országok között akár fegyveres konfliktust is eredményezhet. Oroszország máris a harci forgatókönyveken dolgozik.
A gyorsuló olvadás fő okai az észak-amerikai, európai és délkelet-ázsiai gazdaságok óriási szén-dioxid-kibocsátása, illetve a sarkvidéki földgáz- ás olajkitermelés.