Nem lesz vizünk, ha így folytatjuk

Az IPCC elnöke, Rajendra Pachauri jelentős, bő egy órás késéssel kezdte meg a jelentés legfontosabb eredményeit közlő, délelőtt 10-re tervezett sajtótájékoztatót. Az internetes közvetítésen is átjött a tájékoztató komor hangulata, a megszólaló szakemberek nem győzték hangsúlyozni a politikai döntéshozók felelősségét.

Hajnalig vitatkoztak

A sajtótájékoztató azért csúszott, mert az IPCC csütörtökön összeülő küldöttei nem tudtak megegyezni a dokumentum összegzéséről. A 130 ország 2500 tudósának munkájával készült, 1572 oldalas jelentést már a múlt héten véglegesítették, a 21 oldalas sommázatról viszont péntek hajnalba nyúló vita folyt. A nézeteltérések oka néhány kritikus kitétel és a szóhasználat volt. Az összesítés e sorok írásakor még nem végleges (ha az lesz, innen lehet majd letölteni), de a sajtótájékoztatót megtartották.

Az európai küldöttek kemény szavakat és kozmetikázatlan számokat szerettek volna látni, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia viszont tompította volna a jelentés élét. Néhány küldött korábban a sajtónak nyilatkozva már kifogásolta, hogy bizonyos kritikus részeket kihagytak a dokumentum szövegéből. Erre egy újságíró is rákérdezett a sajtótájékoztatón, de Martin Parry, az IPCC elnökhelyettese válaszában alaptalannak minősítette a vádakat.

A jelentés magabiztosabb a korábbi hasonló dokumentumoknál. Az IPCC legutóbb 2001-ben közölt jelentést, azóta a számítógépes modellek is finomodtak és a klímaváltozással is több kutatócsoport foglalkozik. Bizonytalansági tényezők ugyan akadnak még, de a bizottság szerint megállapítható, hogy a természet változásait leíró mérőszámok (29 ezret tart számon az IPCC) 85 százalékának köze van a globális felmelegedéshez. "Sokkal élesebben látjuk a klímaváltozás bizonyítékait" – fogalmazott a BBC-nek Pachauri.

A szegények szomjaznak majd

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása szerint a jégsapkák és a gleccserek olvadása miatt rövid időn belül több mint egymilliárd ember küzdhet vízhiánnyal. A Himalája, az Andok és a többi magas hegység gleccserei ugyanis természetes vízraktárként működnek: télen elraktározzák a lehulló csapadékot, nyáron vizet adnak le. A gleccserek azonban zsugorodnak, egy korábbi jelentés szerint az Alpok gleccsereinek 75 százaléka eltűnik a század végére. Ahogy a Föld jégkészlete csökken, úgy fog felborulni a vízellátás is. Tavasszal és ősszel nagy áradások várhatók, nyáron pusztító aszály, a partok mellé épült városoknak pedig árvizekre kell felkészülniük. Az IPCC szerint a bolygó vízháztartásának változása máris megfigyelhető.

A változások legjobban a szegényebb országokat fogják sújtani, mivel nekik kevés erőforrásuk van a klímaváltozás hatásainak enyhítésére. Emellett a természet is megsínyli a globális felmelegedést. A jelentés szerint ha az 1990-ben mért átlaghőmérséklet csak másfél fokkal emelkedik (a februárban kiadott első kötet ennek sokszorosát is jósolja 2100-ra), a fajok egyharmada a kihalás szélére kerül. A tengeri, a sarkköri és a tundrai állatok különösen megszenvedik ezt a folyamatot. Ezen kívül az IPCC most először támasztotta alá, hogy az óceánok savasodnak a felmelegedés következtében (ezt más tanulmányok korábban már többször leírták). A bizottság szerint a Golf-áramlat viszont nem fog leállni, így a néhány éve még valós forgatókönyvnek tűnő új európai jégkorszak szinte biztosan nem fog bekövetkezni.

Hitleres hasonlat

Akadnak olyan, komoly tudósok által támogatott csoportok, akik azt vallják, hogy a klímaváltozást előidéző okok (széndioxid-kibocsátás, fosszilis tüzelőanyagok használata) helyett inkább a tünetek enyhítésére kellene koncentrálni. Az IPCC most kiadott kötete egyértelműen amellett foglal állást, hogy a felmelegedés fékezésével és a változásokra való felkészüléssel is törődni kell. A jelentés sorai közül az olvasható ki, hogy hosszú távon rosszul járunk, ha most csak az alkalmazkodással törődünk.

"A mostani grafikonok azt mutatják, hogy a jövő veszélyt rejt" – nyilatkozta az egyik belga küldött, Julian Vandeburie a CNN-nek. Vandeburie szerint a mostani helyzet emlékeztet az 1938-as müncheni békekonferenciára, amikor Belgiumnak és Franciának lett volna lehetősége arra, hogy szembeszálljon Hitlerrel. "Ugyanott tartunk. El kell döntenünk, hogy teszünk valamit vagy nem" – fogalmazott a küldött.

Az IPCC február elején tette közzé a jelentés első kötetét. A tanulmány nyelvhasználata erősebb volt, mint a korábbi dokumentumoké, 90 százalékos bizonyossággal állította, hogy a klímaváltozásnak emberi okai vannak. A jelentés a következő két évtizedre 0,2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedést jósol, 2100-ra pedig 1,8-4 fokos emelkedést, bár ennél rosszabb forgatókönyvek is szerepelnek a dokumentumban. A jelentésnek még két kötete lesz, a harmadikat május 4-én mutatják be Bangkokban. Ez a kötet főleg az üvegházhatású gázok visszaszorításával foglalkozik majd.