További Környezet cikkek
A lakosság leginkább a tankhajók elsüllyedését (81 százalék), a vegyi üzemeket (68 százalék), a szemetelést (61 százalék) tartja erőteljesen környezetkárosítónak. Ugyanakkor a papírfelhasználást (31 százalék), a folyószabályozást (39 százalék), a mező- (35 százalék) és erdőgazdálkodási (58 százalék) tevékenységet és a vadászatot (60 százalék) egyáltalán nem vagy számottevően nem tartja annak, pedig ezek a tevékenységek ugyanúgy környezetkárosítók lehetnek. Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója úgy véli, hogy minden szennyezőforrás megszüntetése után is nagyon sok tennivalónk maradna, hogy megőrizzük és javítsuk környezetünk állapotát. A WWF szerint ezért az ökológiai gondolkodás és látásmód alapjait kell megteremteni, és ebben a civil szervezeteknek nagy szerepük lehet.
Kevesebbek szemetelnénk
A kutatási eredmények alapján az is igazolható, hogy a környezetkárosító hatás észlelése és a cselekvési hajlandóság erőteljes összefüggést mutat. Ily módon a szelektív hulladékgyűjtésre a lakosság csaknem fele (47 százalék) mutat határozott hajlandóságot. Emellett a lakosság a környezetbarát csomagolású termékek használatára (41 százalék) és a szemetelés elhagyására (33 százalék) lenne leginkább hajlandó. Ezeken a területeken inkább a lehetőség megteremtésére, támogatásra, szabályozásra van szükség, amely inkább állami feladat.
A lakosság csaknem háromnegyede szerint a környezetszennyező vállalatoknak kellene tennie valamit a környezet javítása érdekében, és a lakosság egynegyede szerint ők az elsődleges felelősök. A lakosság ugyanakkor önmagának is jelentős szerepet szán: 71 százalékuk szerint az adott környéken élőknek, 68 százalékuk szerint pedig az egyes embereknek is tenniük kellene az ügy érdekében. A mindenkori kormányzatot a lakosság 61 százaléka, a környezet- és természetvédelmi szervezeteket 62 százaléka nevezi meg.
Támogatott tájékoztatás
A WWF Magyarországnak számos természetvédelmi programja van, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, pedig már most is jelentős összegeket áldoz ilyen jellegű programok támogatására. A környezet- és természetvédelmi szervezetek a társadalom környezettudatosságát növelő, valamint a környezeti információk átadását és a fenntarthatóságot támogató környezetpolitika fejlődését elősegítő programok végrehajtásához idén összesen 500 millió forint támogatást kaptak. Kiemelt témakörként szerepel a tárca pályázati felhívásai között az uniós csatlakozás fontos környezet- és természetvédelmi feladatainak a bemutatása különböző médiamegjelenéseken, akciókon keresztül. A sikerrel pályázó médiumok, önkormányzatok, egyesületek és gazdasági társaságok pályázatonként akár 5 millió forintos támogatásban is részesülhetnek.
Persányi Miklós miniszter ugyanakkor elmondta: szeretné elősegíteni a környezetvédelmi tárca nemzetközi és belpolitikai súlyának növekedését. Ennek első pozitív lépései, hogy a tárca tagja lett a gazdasági kabinetnek, a kormány pedig elfogadta a második Nemzeti Környezetvédelmi Programot, amelynek célja, hogy a környezetvédelmi szempontok valamennyi ágazatban érvényesüljenek.