Mi pusztítjuk el a Földet

A legjobban mégis az a rendszer tetszett, amivel gyakorlatilag tökéletesen függetleníthetjük a háztartás áramellátását a hálózattól. A Whisper 100/200 része a szélkerék és a napelem is, ezek együtt képesek megtermelni annyi energiát, amennyi egy átlagos, négyfős családnak bőven elég. A rendszer nagyon harmonikus, nyáron a napcellák dolgoznak többet, télen a szélkerék, együtt viszont pont lefedik az igényeket. Persze a háztartás fogyasztása nem mindig ugyanakkora, ilyenkor azonban az inverter segítségével feltölthetjük a villamos energiát a hálózatba, amiért pénzt kapunk, amikor meg többre van szükségünk a megtermeltél, egyszerűen megkapjuk a szolgáltatótól, mint más rendes ember.

Összességében azonban megtermelünk annyi energiát, amennyit elfogyasztunk, amiért persze drágán meg kell fizetnünk, hiszen a rendszer ára eléri az ötmillió forintot, de ez akár meg is térülhet. Havi tízezer forintos, folyton emelkedő villanyszámla és 30 éves rendelkezésre állás mellett kábé pont behozza az árát a Whisper, és akkor még nem számoltuk a hálózatba feltöltött energiáért járó pluszpénzt, meg azt, hogy kicsit megmentettük a bolygót.

Fizetős környezetszennyezés

Persze nem mindenki állíthat fel a panel tetejére szélerőművet meg napelemet (bár utóbbit például érdemes lenne megfontolni), de nekik is van megoldás, a co2ntra . A szervezet baromi szimpatikus módon próbál segíteni a bolygón: pénzzel megválthatjuk a környezetszennyezésünket. Talán mindenki ismeri a Kiotói Jegyzőkönyvet, amiben megszabták, hogy az egyes országoknak mennyivel kell csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátásukat. A kvótát próbálják szigorúan venni, amelyik állam a határérték alatt van, az eladja a szabad szén-dioxid-mennyiséget olyan országoknak, amik nem tudják teljesíteni az előírásokat.

Ebbe a rendszerbe tudunk belerondítani: a cég oldalán kiszámolhatjuk, hogy ezen a piacon mekkora értékkel bír személyes kibocsátásunk (egy átlag magyaré kábé 60 ezer forint évente). Ha befizetjük ezt az összeget, a co2ntra a pénzből felvásárolja a kvótákat és kivonja azokat a forgalomból, így lényegében semlegesítjük a saját kártékony hatásunkat. Persze ezzel csak közvetve tudjuk csökkenteni a bolygó terhelését, de a számtanpélda végén elvileg egy olyan állapot jön létre, amilyen a létezésünk nélkül lehetne a bolygó.

Fogyatékos madarak

Az ebédszünet után folytatódtak az előadások. Radzik Károly a Hárskúti megújuló központot népszerűsítette, ahol napelemek, napkollektorok, szélkerekek, biomassza-berendezések segítségével mutatják be, hogyan is lehet szénenergia nélkül élni. A legfontosabb azonban, hogy a fogyasztásunkat csökkentsük: ha mindig kikapcsolnánk a tévét, amikor nem nézzük, és a készenléti üzemmódba kapcsoló készülékeket is áramtalanítanánk, a villamoseneriga-fogyasztást harmadával csökkenthetnénk.

Egy közönségkérdésben aztán előkerült egy ultrazöld vélemény is, az egyik hölgy azt a gyakran hangoztatott nézetet hozta fel a szélerőművekkel szemben, hogy azok veszélyeztetik a madarakat. Már hogy nekirepülnek és megdöglenek. Persze lehetne Darwinnal is példálózni, hogy az a madár, amelyik nem veszi észre, hogy egy százméteres torony meg egy óriási lapát nőtt a repülési útvonalába, az meg is érdemli a kipusztulást, de Radzik Károly szerint nem is jelentős az említett probléma.

Mint elmondta, a madarak vándorlási útvonalába nem is lehet építeni szélerőműparkot, más területeken viszont nem jelentenek veszélyt. Volt egy kutatás, aminek keretében 25 tornyot vizsgáltak, és kiderült, hogy egy év alatt csak négy kismadár esett áldozatul a lapátoknak. Radzik szerint nem a szélerőművekkel van baj, hanem az emberekkel: Németországban büszkék, ha településük átáll megújuló energiaforrásra, Magyarországon minden faluban akad legalább két ember, aki megfúrja a beruházásokat. Mert csak.

Varga Pál, a Naplopó Kft vezetője elmondta, hogy Magyarországra egy nap alatt érkezik annyi napenergia, amennyi egy évre elég lenne, Tömöri Balázs, a Greenpeace embere szerint a mozdonyunk elképesztő sebességgel rohan a szakadék felé, míg Rényi Gábor a biomassza hazai fontosságát hangsúlyozta.

Haldokló városok

Aztán Ertsey Attila, a KÖR Építész Stúdió vezetője beszélt arról, hogy már az épület tervezésekor figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat. Szerinte a falusi házak átállíthatók fenntartható üzemmódra, a nagyvárosok viszont haldokló betegek, amiknek csak a fájdalmait lehet enyhíteni, de megoldani minden problémájukat aligha. A szigeteléssel, zöldterületek növelésével mindenesetre el lehet érni, hogy a haldokló minél tovább éljen, már amennyiben ez a cél.

Mihály György producer dvd-t készített saját házának építéséről . A passzív épület aktív fűtés nélkül is meleg a geotermikus energiának hála, nem kell csatorna, emésztőgödör a biológiai szennyvíztisztítónak hála, minden hasznosul. Mindez nem is feltétlenül drága, egy passzív ház nem kerül többe, mint egy hagyományos, csak többet kell rajta gondolkozni.

Medgyasszay Péter, a Belső Udvar Építészet szakembere meg az alapanyaghasználat fontosságát hangsúlyozta, megemlítve például a vályog szót. Szerinte egy már elkészült belvárosi meg egy panelház átalakítása sem megoldhatatlan, papíron 90 százalékkal lehet csökkenteni ezeknek a fogyasztását. Minden csak akarat kérdése, mondta.