Nehéz menet a tiszta Európa

Nem született áttörés az Európai Unió tervezett klímacsomagjának ügyében a kelet-közép-európai országok kormányfőinek és Nicolas Sarkozy francia államfőnek, az uniós soros elnökének szombati gdanski találkozóján.

Sok még a munka

Sarkozy a tárgyaláson elért haladásra hivatkozva mégis meggyőződésének adott hangot, hogy a brüsszeli EU-csúcstalálkozón december 11-én és 12-én létrejön a megállapodás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről.

"Még nem értünk a tárgyalások végére, de előreléptünk. A dolgok jó irányban haladnak...és meggyőződésem, hogy kedvező végeredményre fogunk jutni" - mondta, miután találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel és nyolc másik kelet-közép-európai kormányfővel, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. "Még mindig a tárgyalások közepén vagyunk, és meg kell találni az egyensúlyokat" - tette hozzá.

Tusk szerint egy lépést tettek ugyan előre, de még sok tennivaló maradt a brüsszeli csúcsig. Hozzátette: Sarkozy és az Európai Bizottság hozzájárult, hogy a közép-kelet-európai széntüzelésű erőművek esetében meghosszabbítják azt az időszakot, amíg mentesülnek a kibocsátási jogok teljes körű, kötelező megvásárlása alól, de az ajánlatot valamennyi tagállam vezetőjének támogatnia kell.

Utalt arra is, hogy a korábban vétóval fenyegetőző Lengyelország már hajlik a kompromisszumra. "Végül, talán a legutolsó percben születik egy olyan megoldás, amelyet elfogadhatunk" - hangoztatta.

Lengyelország attól fél, hogy a rendszer bevezetése több milliárd eurós többletköltséggel járna az áramszükségletének több mint 90 százalékát biztosító, széntüzelésű erőművei számára, amit azok a fogyasztókra hárítanának.

Komoly viták

Jobban értik egymást a felek, de nagyon messze vannak még egymástól az álláspontok - mondta Gyurcsány Ferenc Gdanskban az MTI-nek az egyeztetés után. Nagyon komoly viták vannak a kérdésről, nagyobb viták, mint ahogy az kívülről érzékelhető, és várhatóan nehezen fog a 27 tagállam megállapodásra jutni a csomagról a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón - mondta a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy felelősen senki nem fenyegetőzhet vétóval.

Ennek ellenére Magyarország és a volt szocialista országok számára nem elfogadható, hogy a jelenlegi tervezet szerint - az eredeti megállapodással ellentétben - 2005-öt tekintenék viszonyítási évnek a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátási kvóták felosztásánál. A magyar kormányfő a tanácskozáson jelezte az uniós elnöknek, hogy úgy véli: a jelenlegi ajánlat nem tisztességes, az erősebb gazdaságú tagállamok nem mutatnak szolidaritást az új tagállamok felé.

Jó irány

Ellenvetései nemcsak a kelet-közép-európai országoknak vannak. Silvio Berlusconi olasz kormányfő irreálisnak nevezte az EU energia- és klímapolitikai törekvéseit, és javasolta, hogy a tagállamok vezetői csak a csomagterv egyes részeit hagyják jóvá a brüsszeli csúcson.

A szegényebb EU-tagállamok azzal érvelnek, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó korlátozások éppen a globális pénzügyi válság idején ártanának gazdaságuknak, meghiúsítva azt a törekvésüket, hogy utolérjék a tehetős nyugati tagországokat. "A gazdasági válság hatásai nagyon erősen sújtják országainkat, amelyek gyengébbek a nyugati tagállamoknál" - fejtegette Calin Popescu Tariceanu román kormányfő.

A Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia miniszterelnökeivel folytatott megbeszélés után Sarkozy mégis lát okot az optimizmusra. "Nagyon erős politikai jelzést kaptam, hogy a pénzügyi válság ellenére egyetlen állam sem akarja módosítani a határidőt vagy a célokat", azaz hogy 2020-ig uniós szinten 20 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékra emeljék a megújuló energiaforrások arányát és 20 százalékkal növeljék az energiahatékonyságot. Sarkozy optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az EU teljesíteni tudja majd vállalásait, és példát tud mutatni a világnak az energia- és klímapolitika terén.