Francia kirándulók véletlenül bukkantak a növényre, amelynek leírását a kutatók a Linnean Society botanikai lapjában jelentették meg. A pálma csak Madagaszkár északnyugati részén él, egyelőre száz körüli példányt találtak belőle a vidéken. Noha a tudomány még sosem írta le, a bennszülöttek már régen ismerik, bár virágozni ritkán látták. Ennek oka, hogy a növény életciklusa véget ér közvetlenül a virágzást követően: először egy hosszú szár emelkedik ki a koronájából, majd néhány hét múlva megsemmisíti önmagát.
"A folyamat végén nem marad más, csak egy karácsonyfaszerű csonk" - mondja Mijoro Rakotoarinivo botanikus, a londoni Kew Gardens munkatársa. Ezek után az ágakat apró virágok százai lepik el, amelyek a beporzás után gyümölccsé érnek. Az anyanövény szervezetét azonban annyira megviseli a virágzás és termés érlelése, hogy gyakorlatilag összeesik, elpusztul az energiahiánytól.
A DNS-elemzés szerint az új madagaszkári pálmához hasonló növények Ázsiában is találhatók. Lehetséges, hogy a trópusi növény őse önálló evolúciós utat járt be, miután a sziget elszakadt az eurázsiai kontinentális lemeztől nagyjából 80 millió éve.
A tudósok most abban reménykednek, hogy a különleges pálma megmenthető, ha a magjait a környékbéli gazdálkodók elvetik, természtésével pedig az is lehetséges, hogy nemsokára bárkinek lehet otthon önmegsemmisítő pálmája.