Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Fél Florida eltűnhet száz év múlva

2007.08.01. 10:15
A következő száz évben több métert emelkedhet a tengerszint, ha nem fogjuk vissza sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátását – állítja James Hansen, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának vezetője, az egyik legismertebb és leghírhedtebb klímakutató.

Hansen a témában végzett kutatási eredményeit és nézeteit a New Scientist cikkében foglalta össze. A tudós szerint a klímakutatókon nyomás van, hogy túl óvatosak legyenek a becsléseikkel. "A szkepticizmus minden tudományos módszer és felfedezés alapja, de egy olyan kérdésben, mint a jégtakaró instabilitása és a tengerszint emelkedése, a túlzott óvatosság veszélyeket rejt" – fogalmaz.

Öt méteres emelkedés esetén ennyi maradna Floridából (kép: Arizonai Egyetem)

Fogy a jég

A tudósok a hetvenes évek vége óta vizsgálják az ember hatását a földi jégtakarók változásaira. Az ENSZ kormányközi klímabizottsága, az IPCC legutóbbi jelentésében 18 és 59 centiméter közötti tengerszint-emelkedést jósolt a következő száz évre, tovább csökkentve a korábban jövendölt 88 centiméteres maximumot.

Hansen szerint kollégái alulbecsülik a jelenséget, és a tengerszint emelkedésének kalkulációjában több olyan tényezőt nem vesznek figyelembe, ami gyorsítja a folyamatot. A legismertebb ezek közül az "albedo flip" néven ismert jelenség: a jégtakaró a napfény egy részét visszaveri, de ha a jég elolvad, a helyén keletkezett víz több napfényt nyel el. Hansen osztja azt a több tudós által is leírt véleményt, hogy az elolvadó jég átmenetileg lehűtheti a vizet, de úgy véli, ez legfeljebb csak elhalasztja a víz gyorsuló felmelegedését. Az IPCC forgatókönyvei nem számolnak az ehhez hasonló effektekkel, de Hansen szerint ez nem jelenti azt, hogy megnyugodhatunk.

A kutató több aggasztó számot is közöl cikkében. Az utóbbi évtizedben a tengerszint növekedése a duplájára gyorsult az előző évszázad átlagához képest. Ez 3 centiméteres emelkedést jelent az utóbbi tíz évben, de a tudós szerint félő, hogy a gleccserek és jégtakarók olvadásával a folyamat tovább gyorsul. A GRACE műhold gravitációs mérései alapján a grönlandi és antarktiszi jégtakaró is évente nagyjából 150 köbkilométernyi jéggel lesz kisebb, ez majdnem évi egy milliméternyi tengerszint-emelkedést jelent. Grönlandot egyébként 1979 óta figyelik műholddal: akkor még nyaranta körülbelül 450 ezer négyzetkilométernyi területen olvadt el a jég, 2002-re ez 600 ezerre nőtt.

A keleti part is megsínylené (kép: Arizonai Egyetem)

Centik vagy méterek?

Hansen úgy véli, a klímamodellek zöme nem veszi figyelembe azokat a változásokat, amelyekkel a jég olvadása jár, és amelyek miatt a tengerszint emelkedése a következő száz évben nem lineárisan, hanem egy fokozottabban megy végbe. A kutató szerint nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni abból sem, hogy miként változott a jégtakaró az elmúlt évezredek melegebb periódusaiban, most ugyanis az ember okozta klímaváltozással is számolni kell. Ennek ellenére említ a cikkben egy paleoklimatológiai felfedezést: eszerint 14 ezer évvel ezelőtt a jégtakaró olvadása 400 év alatt 20 méterrel növelte a tengerszintet.

A nem éppen a visszafogottságáról ismert Hansen érveléstechnikájában találni tehát ellentmondásokat, de az ismert tény, hogy a modellek többsége nem számol sok olyan áttételes, közvetett tényezővel, ami a tengerszint emelkedését okozhatja. Az esetleges túlzott óvatosságon túl azonban ez bizonytalanságot is jelent. Olyan összetett folyamatokról van ugyanis szó, amelyeket lehetetlen pontosan megjósolni. Hansen sem említ pontos számokat, csak annyit, hogy a jelenlegi 18-59 centiméter helyett inkább több méteres emelkedésre kell számítani a következő évszázadban.

Egy ilyen emelkedés több nagyvárost és több százmillió embert érintene érzékenyen. A világ népességének 10 százaléka él 10 méteres tengerszint alatt, New York, London, Sydney, Vancouver és Tokió már egy ötméteres emelkedést is megérezne. Ekkora emelkedés elég lenne ahhoz is, hogy Florida fele és Hollandia jelentős része eltűnjön a víz alatt.

A kutató úgy véli, álláspontja könnyen közelíthető a többi tudóséval, de a katasztrófa megelőzéséhez azonnal és drasztikusan mérsékelni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és az energiapolitika alapvető átalakítására van szükség. Hansen a légköri szén-dioxid koncentrációjáról beszélve 450 milliomod térfogatrészt (ppm) említ követendő célszámként a következő száz évre (jelenleg 425 ppm a légköri szén-dioxid-koncentráció). Ez az érték szerepel az IPCC idevágó jelentésében is, de a szinte kivitelezhetetlen forgatókönyvek között. Az IPCC szerint a világ GDP-jének 3 százalékát felemésztené, ha 450 ppm alatt tartanánk a koncentrációt.