Élősködő okozza a kulturális sokféleséget?

A Time blogján figyeltünk fel a tanulmány ajánlójára, ami szerint a Toxoplasma gondii nevű egysejtű élősködővel fertőzött egerek vakmerőbben viselkednek, mint egészséges társaik, például nem kerülik el a macskákat, habár ösztöneik ezt diktálják.

Bélbaktérium a kalandvágyért

Lafferty szerint az emberből is hasonló hatást, fokozódó kalandvágyat válthat ki az élősködő okozta fertőzés. Az emberi fertőzés gyakorisága területenként változó: az amerikai népesség harmadánál kimutatható az antitestek jelenléte a szervezetben, Braziliában ez az arány hetven, Dél-Koreában mindössze öt százalék. A Time ajánlója szerint a tanulmány írója állítja, részben ezekkel a különbségekkel magyarázható az egyes kultúrák eltérő fejlődési iránya.

A Toxoplasma gondii nevű egysejtű élősködő gyakorlatilag minden emlősállatot és madárfélét képes megfertőzni, elsősorban azonban a macskafélékben tenyészik, és székletükkel jut a külvilágba. A talajról gyümölcsökre, zöldségekre kerülve, vagy rosszul előkészített, esetleg nyers húsféléken keresztül juthat legkönnyebben az emberi szervezetbe. A fertőzés tünete lehet hőemelkedés és nyirokcsomó duzzanat, de az ép immunrendszerű betegek általában csak nagyon keveset észlelnek ebből. A magzatok egészségére nézve azonban fokozottan veszélyes a parazita.

Kicsit zavaros

Izgalmasnak hangzik a feltevés, hogy a kulturális sokféleség valójában egy parányi élősködő műve, ám Varga Máté biológus a Critical Biomass természettudományi blog szerzője szerint a Time cikke túloz, zavarosan kever különböző kutatásokat.

"Egy régebbi tanulmány kimutatta, hogy a Toxoplasmával fertőzött patkányok kevésbé paráznak, ha macskaszagot éreznek - ezért nagyobb valószínűséggel válnak macskaeledellé" - magyarázta az Indexnek. Egy másik tanulmány szerint ugyanakkor indirekt kapcsolat létezik a Toxoplasma-fertőzés és a skizofrénia között: hasonló sejtek sérülnek, a fertőzött anyák gyerekei valamivel gyakrabban lesznek skizofrének, illetve a Toxoplasmával fertőzött sejttenyészetben a skizofrénia-gyógyszerek gátolják a parazita szaporodását. "A legérdekesebb talán, hogy ha skizofrénia-gyógyszerekkel kezelnek Toxoplasmás patkányokat, azok ismét elkezdenek tartani a macskaszagtól. Mindezek ellenére sem százszázalékos a bizonyíték arra nézve, hogy a skizofrénia egyes formáiért az élősködő lenne felelős" - számolt be a biológus körökben már régóta ismert tudományos eredményekről Varga Máté.

Katyvasz

Lafferty folytatja a már korábban publikált tudományos következtetések gondolatmenetét, azonban kevés új eredményt mutat fel. "A cikk szerzője utal arra, hogy egyes országok lakosságának neuroticizmusa és a Toxoplasma-fertőzés gyakorisága között lehet összefüggés, azonban ezt szintén fenntartásokkal kezelem, hiszen nem ismerem, milyen objektív mércék alapján mérik teljes lakosságok "neuroticizmusát". Összességében ez egy jól hangzó elmélet, de még nagyon kevés bizonyíték támasztja alá "- vonta le a végkövetkeztetést a biológus.