A kevés gyerekkori alvás későbbi gondokat okoz
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A túl kevés alvás kétszeresére növeli kisgyerekeknél az elhízás kockázatát, valamint növeli az esélyt a szorongás és a depresszió későbbi kialakulására - közölték amerikai kutatók.
Az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine amerikai szakfolyóiratban több tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy az elegendő alvásnak széleskörű egészségügyi előnyei vannak.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a keveset alvó felnőttek és nagyobb gyerekek gyakrabban lesznek túlsúlyosak. Elsie Taveras, a Harvard orvosi iskolájának munkatársa és kutatócsoportja most azt mutatta ki, hogy ez már egészen kicsi gyerekekre is érvényes.
A kisdedeknek igen sok alvásra van szükségük, a felmérésbe bevontaknál ez átlagosan napi 12,3 óra volt. Tanulmányukban 915 massachusettsi gyereket vizsgáltak. Azt találták, hogy azok, akik életük első két évében napi 12 óránál kevesebbet aludtak, kétszer nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak hároméves korukra, mint azok a kortársaik, akik 12 óránál többet töltöttek alvással naponta.
A televíziózás tovább rontja a helyzetet. Azoknak a kicsiknek, akik kétéves korukra napi két vagy több órát tévéztek, hároméves korukra nagyobb volt az elhízásra az esélyük. Korábbi kutatások igazolták, hogy az alvásmegvonás egyes hormonok szintjét megváltoztatja, ezáltal éhséget vált ki.
Amint a gyerekszobába bekerül a tévé, számítógép, videojáték, egyre nehezebb elérni a szükséges alvási időt - mondta Taveras.
Egy másik kutatócsoport Alice Gregory vezetésével a Londoni Egyetemen vizsgálta a gyerekkori alváshiány hosszú távú érzelmi következményeit. Összesen 2076, négy és tizenhat év közötti holland gyerek alvási szokásait mérték fel, majd évekkel később, felnőttként kikérdezték őket érzelmi és viselkedési jellegzetességeikről. A tanulmány szerint azok, akik kevesebbet aludtak gyerekként, gyakrabban jeleztek felnőttként szorongást, depressziót, vagy agressziót.
Ausztráliában Valerie Sung és csoportja a parkville-i Királyi Gyermekkórházban 239 figyelemhiányos, hiperaktív gyereket vizsgált. Az öt és tizennyolc év közötti gyerekek 73 százalékának voltak alvásproblémái. Nehezen aludtak el, nem akaródzott ágyba menniük, felkelés után viszont fáradtak voltak.
Azok a figyelemhiányos, hiperaktív gyerekek, akik nem jeleztek alvásproblémákat, jobb életminőségről számoltak be, jobban működtek mindennapjaikban és iskolai eredményük is jobb volt.
Sung azt javasolja a szülőknek, hogy forduljanak orvoshoz, ha gyereküknél alvászavart tapasztalnak, sőt nem kellő fogadtatás esetén akár egy alvásklinikát is keressenek fel.