Gyógyíthatóvá válik a légiós betegség

A légiós betegség súlyos, gyakran halálos tüdőgyulladást okoz, és főként idősebb emberekre veszélyes. A jénai Leibniz Molekuláris Biotechnológiai Intézet (IMB) kutatói most azonosították a Mip néven emlegetett fehérjét, melyek a fehérvérsejteket körbevéve megakadályozzák azokat a fertőzés elleni küzdelemben. A kérdéses fehérje alakja leginkább harapófogóra emlékeztet. A kutatást végző részleget vezető Rolf Hilgenfeld szerint a Mip felépítésének ismeretében célirányosan lehet gyógyszert fejleszteni a betegség kezelésére.

A mikroorganizmust csak 1977-ben fedezték fel, miután egy évvel korábban súlyos pusztítást végzett az American Legion veteránszervezet (innen ered a betegség neve) egyik philadelphiai rendezvényének résztvevői között. A 4400 résztvevőből tíz napon belül 182 személy betegedett meg, lázzal és száraz köhögéssel járó betegségben. A résztvevőkön kívül további 39 személy is megbetegedett. Az összesen érintett 221 beteg közül 34-en meghaltak. A betegség első felbukkanását azóta számos kisebb járvány követte.

Időseket támad meg a szaunában

A legutóbbi időkben a betegség tömegesen Hollandiában (1999), Ausztráliában (2000) és Spanyolországban (2001) jelentkezett. A fertőzésveszély mindenekelőtt az időseket és a gyenge immunrendszerű embereket veszélyezteti, olyan helyeken, ahol meleg víz a levegő segítségével habot vagy finom permetet képez. Különösen pezsgőfürdők és szaunák használata közben, illetve hűtőtornyok közelében állhat ez elő.

A belélegzett vízcseppekkel a baktériumok az emberi tüdőbe jutnak, ahol a fehérvérsejtek egyik típusát, a makrofágokat támadják meg. A makrofágok feladata a behatoló kórokozók, vírusok és baktériumok kiiktatása, de ez a védelmi mechanizmus így lebénul. A Legionella baktériumok a makrofágok belsejében hatalmas mennyiségben továbbszaporodnak, és újabb sejteket fertőznek meg.

Stratégiai fontosságú protein

A jénai kutatók által vizsgált Mip protein a baktériumok fehérvérsejten való "dokkolását" segíti elő, és a kórokozó túléléséért is felelős. Vagyis az ellene való küzdelemben a baktérium Achilles-sarkát képezi.

Rolf Hilgenfeld

A Hilgenfeld professzor és munkatársai által a Nature tudományos folyóirat szeptemberi számában publikált struktúra-analízis rávilágít a Mip protein rendkívül szokatlan felépítésére. Nincs más hasonló formájú fehérje a mostanáig megismert mintegy 6500 protein között.

A molekula az eddig felfedezett leghosszabb szabadon álló a-helix. A Mip egy hosszú fogót mintáz, mellyel a feltételezések szerint megragadja a fertőzött makrofágokat, és ennek révén felborítja az immunrendszer fontos sejtjeinek molekuláris programját.

A protein letiltásával nem fertőz a baktérium

A Mip protein háromdimenziós struktúráját röntgenanalízissel térképezték fel. A Legionella baktérium gyenge pontjának, a kérdéses proteinnek gyógyszerrel történő kiiktatásával a kórokozó fertőzőképessége megszűnik - vetették fel a német kutatók.

Hilgenfeld és kollégái ebben az irányban jelentős előrelépéseket tettek, amikor a Mip protein leállításának lehetőségeit egy korábban használt gyógyszerrel együtt, a két hatóanyag "koktéljával" vizsgálták. Bár a másik gyógyszert hagyományosan nem kimondottan a légiós betegség kezelésére, hanem a szervátültetések után, a kilökődés veszélyének csökkentésére használják.

A Mip struktúrájának ismeretében olyan "sablonok" készíthetők, melyek segítségével jóformán méretre szabott gyógyszereket lehet készíteni a legionárius baktérium okozta fertőzések kezelésére.