A brookhaveni laboratórium munkatársai a részecskegyorsítójukban aranyionokat ütköztettek egymással, és kvark-glüon keveréket hoztak létre. A kutatásban magyar tudósok is részt vettek.
A Relativistic Heavy Ion Collider nevű részecskegyorsítóben létrehozott kvark-glüon plazma egyáltalán nem a tudósok elvárásai szerint viselkedik. Megfigyeléseik szerint az anyag leginkább egy sűrű folyadékra hasonlít, például a részecskék nyomás alatt hajlamosak együttesen mozogni. A kutatók meglepődtek, hogy az anyag áramlása szinte teljesen megfelel a hidrodinamikai modelleknek.
Az elméleti szakemberek számításai szerint az ősrobbanás első pillanataiban hasonló kvark-glüon plazma jött létre, amiből egyesek arra következtettek, hogy a világ néhány ezredmásodpercig ilyen különleges folyadékból állt.
A folyadék szinte tökéletes, mivel alacsony a viszkozitása és olyan egységes, hogy bármely szögből ugyanúgy néz ki, írta a Nature tudományos szaklap. Dmitri Kharzeev kutató szerint ez megmagyarázhatja, hogy a világegyetem legtávolabbi részei miért látszanak olyan egyformának, függetlenül attól, hogy melyik pontjukra is tekintenek a csillagászok.
A brookhaveni tudósok folytatnák a vizsgáltaikat, például megmérnék a plazmában a viszkozitást és a hangsebességet, de az Egyesült Államok költségvetési támogatásának a csökkenése miatt évente csak tizenkét hetet dolgozhatnak a korábbi harminc helyett, és így a vizsgálataik évekig tarthatnak.
Az eredményekhez az ELTE TTK Atomfizikai Tanszéke, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete, valamint a Debreceni Egyetem kutatói is hozzájárultak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
