Lovász László matematikus kapta a Bolyai-díjat

Lovász Lászlót tüntette ki a Bolyai-díjjal vasárnap a Vígszínházban Sólyom László köztársasági elnök.

Lovász László 1971-ben az ELTE TTK matematika szakán fejezte be tanulmányait, ekkor sikerült bebizonyítania Berge francia matematikus mintegy 20 éve nyitott "perfekt gráf sejtését". 1978-ban Kneser egy régóta nyitott kombinatorikai problémáját oldotta meg egy új módszer segítségével, 1979-ben pedig Shannon "Ötszög-problémáját".

6 éven keresztül tanított a világhírű Yale Egyetemen, majd 1999-től 2006-ig a Microsoft Kutatóintézetének kutatója volt. A Microsoft Kutatóintézetében feleségével létrehozott egy, hálózatokon való adatterítést segítő algoritmust, melyet a Windows Server 2003-ba be is építettek.

2006 óta az ELTE TTK Matematika Intézetének igazgatója. 1979-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

Nemzetközileg is elismert magyaroknak

A Bolyai-díjat kétévente adják át egy olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyiségnek, aki nemzetközileg is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, az utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek hasznosítása terén.

A díjat egy független bizottság ítéli oda, amelynek a mindenkori köztársasági elnök a vezetője. A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban Somody Imre vállalkozó, és felesége Somody Imréné, valamint Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. elnöke, és Lantos Csaba üzletember hozta létre.

Sólyom maradásra buzdítja a tudósokat

A díjat átnyújtó Sólyom László beszédében kiemelte, a Bolyai-díj maga és a díjátadás ünnepélyessége is a tudomány életfontosságú szerepére hívja fel a figyelmet.  Magyarországnak nincs jövője, ha a tudomány idehaza nem képes együtt fejlődni a világgal, mondta. A tudományos eredmény értéke nem mérhető a közvetlen vagy rövid távú haszonnal. A tudomány önálló szellemi köztársaság, amelyben a minőség, a szellem eredetisége és bátorsága szerint alakul az igazi rangsor - tette hozzá.

Sólyom szerint a magyar tudós a rendszerváltás után egyenrangúan térhetett vissza a tudomány világot átfogó rendszerébe. A szabad mozgás és a kommunikáció forradalma teljesen új feltételeket teremt a tudós számára is. A szükséges ideig máshol is lehet dolgozni, de itthonról is bármely külföldi kutatócsoporttal együtt lehet működni - jegyezte meg.

A köztársasági elnök fontosnak nevezte a díj odaítélésének azt a kezdettől fogva elsődleges szempontját, hogy a tudós a világszínvonalú eredményt alapvetően Magyarországon dolgozva érje el.

Az államfő rámutatott, a díj kapcsán a magyar oktatásügyről is beszélni kell. Véleménye szerint jó egyetem csak jó középiskolára épülhet. "Ahogy nem szabad sajnálni a közpénzt az alapkutatásokra, még kevésbé lenne szabad az általános iskolákon és a pedagógusokon takarékoskodni" - jelentette ki. A köztársasági elnök elmondta, a díjbizottság egyetértett abban, hogy miután mind a három eddigi díjazott természettudós volt, más tudományokban is alaposan nézzenek körül. Abban megegyeztek, hogy a matematikát is a társadalomtudományok mellé veszik.

Az államfő Lovász László tevékenységét méltatva elmondta: a matematikus fontos feladatának tartja, hogy magyar diákokat tanítson, hiszen - idézte Lovász Lászlót -, ő is nagyon sokat kapott a magyar matematikaoktatástól.

Gyurcsány a nemzet erejét a tudásban látja 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köszöntőjében úgy fogalmazott, egy nemzet annyit ér ebben a mai világban, amennyi a teljesítménye. "Mi magyarok hajlamosak vagyunk a jövő helyett a mába, nemegyszer pedig a múltba fordulni". Úgy vélte, Magyarországon milliókban van ott a vágy, hogy az országot naggyá tegyük. A nemzetek erejét és nagyságát ma egyre kevésbé az adja meg, hogy mekkora a területük, mekkora a lélekszámuk.

A miniszterelnök rámutatott arra a jelenségre, hogy tíz diákból ketten úgy fejezik be az iskolát, hogy nincs szakképzettségük. "Belőlük lesznek a holnap szegénylegényei" - tette hozzá. Ha van nemzeti program, az az oktatatás, a kultúra és a tudomány programja - jelentette ki. Ha túl leszünk az időnként nehézséget okozó időszakon, akkor ahhoz kell támogatókat keresni, hogy újra egyetlen egy nagy programja legyen az országnak: az iskoláé, a tudományé, és a kultúráé - hangoztatta a kormányfő.