Tízmillió éves majomcsontot találtak

A gorillák, csimpánzok és emberek utolsó közös őséhez közelálló nagymajom alsó állkapocscsontjára bukkant rá egy vulkanikus eredetű iszaplerakódásban Kenya északi részén egy japán-amerikai kutatócsoport. A csontban 11 nagyméretű, vastag zománcú, alacsony és vaskos koronájú fog található. Ez arra utal, hogy a majom jórészt kemény anyagú táplálékot, például diót és magvakat fogyaszthatott. Az új faj a Nakalipithecus nakayamai nevet kapta.

A csont mérete alapján az állat nagyobb termetű lehetett egy nőstény orángutánnál, és kisebb, mint egy nőstény gorilla. Csupán egy állkapocsdarabból azonban nemigen lehet megállapítani, hogyan néztek ki az eddig ismeretlen faj példányai. "Jövőre tovább kutatunk a helyszínen. Megpróbáljuk megtalálni a nyak alatti testrészek maradványait, amelyek sokat elárulhatnak az állat mozgásáról és életmódjáról" - mondta Jukata Kunimacu, a Kiotói Egyetem főemlőskutató intézetének munkatársa.

A közös ős rokona

A kenyai majom az ember, a gorilla és a csimpánz közös ősének igen közeli rokona lehetett. Genetikai vizsgálatok szerint az emberek és a majmok fejlődési útja 5-7 millió éve, Afrikában vált el egymástól. Sokan feltételezik, hogy a közös ős az ezt megelőző földtörténeti korszakban, 7-12 millió éve átvándorolt Európába és Ázsiába, majd később visszatért. Azért gondolják így, mert Afrikában alig kerültek elő maradványok ebből az időszakból, a miocén közepéről-végéről.

Új darab az avolúciós kirakójátékban

A mostani lelet viszont ellentmond ennek az elméletnek, és a korábbi teóriát támasztja alá, miszerint az evolúciós folyamat az elejétől a végéig Afrikában zajlott. "Most van egy kiváló jelöltünk, aki az evolúciós kirakójáték újabb darabja lehet"" - mondta Kunimacu. "Már nem kell arról spekulálni, hogy a közös ős Eurázsiából vándorolt vissza Afrikába. Azt hiszem, a lelet alapján sokkal valószínűbb, hogy a nagymajmok és az ember közös őse itt fejlődött ki Afrikában, a miocén korszakban."