Mamutszőrből nyertek DNS-t

A kihalt állatok millió éves maradványaiból eddig roppant nehéz volt DNS-mintát szerezni, az eddigi technikával ugyanis izomszövetből és csontokból lehetett azt kivonni, ahol az élőlény halála után a DNS hamar rongálódik és használhatatlanná válik (a konzerválásban sokat segít az alacsony hőmérséklet, ezért lehet sokkal nagyobb eséllyel DNS-t szerezni jégbe fagyott állatokból).

Konzervál a keratin

Egy európai kutatócsoport most olyan új módszert dolgozott ki, amivel mamutok szőréből sikerült DNS-mintát kivonni, de a technika működik paták, szarvak, karmok és tollak esetén is. Ezeket a testrészeket jórészt a keratin nevű fehérje alkotja, ami egyfajta védőburokként őrzi meg a DNS-t hosszú ideig.

Az új technika óriási lökést adhat az őslények és kihalt állatok genetikai kutatásának, ahol eddig szűk keresztmetszetet jelentett a rendelkezésre álló, vizsgálható minták csekély száma. A kutatást vezető Dr Tom Gilbert, a koppenhágai egyetem munkatársa a BBC-nek elmondta, a módszer emberi maradványok, például az ókorból megmaradt múmiák esetében is működik.

Jönnek a klónmamutok?

A Jurassic Park megvalósulásáról és a kihalt állatok DNS-mintából való újraélesztéséről feltett kihagyhatatlan kérdésre Mr. Gilbert megnyugtatott (vagy lelombozott – nézőpont kérdése) mindenkit: ha sikerül is a mamut teljes géntérképét felfedezni, a tudomány még messze áll attól, hogy ezt a biokémiai információt élő szervezetté alakítsák.