|
Eddig ismeretlen domborzati formákat fedezett fel a NASA Mars Global Surveyor
|
A több mint három éve a világűrben keringő űrszonda 1999 októberében (Marsi időszámítás szerint tavasszal) repült át a terület felett és évgyűrűkhöz hasonló felszíni mintákról küldött fényképeket a Mars déli sarkának közeléből. A jellegzetes gyűrődések olyan felszíni rétegek lehetnek, amelyek tartalmazhatják a bolygót formáló éghajlati tényezők nyomait. A tudósok abban reménykednek, hogy a rétegek vastagságából és összetételéből többet megtudnak majd a vörös bolygó elmúlt 100 millió évének történelméről.
Mars-programok: 2:1
|
Ugyancsak szüksége volt már a NASA-nak egy új felfedezésre. Sok képviselő ugyanis azzal vádolta az amerikai költségvetést, hogy szerintük, a felmutatott eredményekhez képest túl nagy összeggel támogatta a központ vörös bolygót feltérképező expedícióját.
Mint ismeretes, a NASA 1996-ban lőtte fel Pathfinder elnevezésű járművét, amely a vártnál jóval sikeresebb küldetést hajtott végre és rengeteg információt továbbított az űrkutatási központba.
A NASA 1998 január 3-án, sikerén felbuzdulva, elérkezettnek látta az időt egy újabb a Mars felszínére leereszkedő és kutatásokat végző űrszonda elindítására. A Polar Lander program több mint 120 millió dollárba került, de eredményt eddig nem hozott, mert az irányító központ '99 december 9-én elvesztette a kapcsolatot a szerkezettel.
Szakértők szerint a Polar Lander leszállás közben becsapódott és megsemmisült a Mars felszínén. Richard Cook, a projekt vezetője ,,súlyos veszteségként" aposztrofálta a kudarcba fulladt kísérletet, ugyanakkor magabiztosan kijelentette, hogy ,,a veszteség nem veti vissza a Mars kutatási projektjeit".
Az amerikai űrkutatási központ ígérete szerint jövőre újra megkísérli a program folytatását, és újabb járművet indít el a Mars felé. Addig is - a kongresszus megnyugtatására - fényképeket készít a föld fiatal korának környezetével rendkívül hasonló égitestről.
|
|
Az évmilliók alatt kialakult domborzati formák konzerválják a felszínformáló erőket. A Marson 100 ezer év kell ahhoz, hogy tíz méter vastag réteg képződjön a felszínen. Az első tudományos áttörés a Mars kutatásában tavaly volt, amikor a később megsemmisült Polar Lander leszállt, majd közeli fényképeket készített a felszínről.
Tudósok szerint a bolygó déli sarkvidéke fagyott állapotú karbon-dioxidot, jéggé fagyott vizet és finom port tartalmaz. Az egyik fényképen rendkívül összetett domborzati képződmények láthatók, melyeket minden bizonnyal talajerózió, földrengések, szél és más időjárási folyamatok okozhattak. Érdekes, hogy a Marson található jégtakaró olvadáskor folyékony helyett azonnal gáz halmazállapotúvá válik.
Michael Malin, a Malin Space Science Systems munkatársa szerint a felszíni változások azt mutatják, hogy a bolygó klímája és környezete komoly változásokon megy keresztül napjainkban is, de az űrkutatók nem tudják, hogy ezek a változások milyen eredetűek és azt sem, hogy milyen felszíni állapotokhoz vezetnek a Marson.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!