Marsjárótól a napszélvitorlásig

A Mars Surveyor leszállóegységének rovere

A szakmai munkát persze tudósok irányítják, Carl Sagan halála óta Louis Friedman és más csillagászok és egyéb szakemberek vették át az irányítást. A társaság önálló programokat is futtat, de más szervezetek, mindenekelőtt a NASA több programját is támogatja.

Például a Mars Surveyor programot, amelybe eddig példátlan módon iskolás gyerekeket is bevontak, akik a leszállóhely kijelölésénél és a rover mozgatásában is szerepet kaptak, ill. kapnak.

A földön kívüli (magasabbrendű) élet kutatására létrejött SETI - Search for Extraterrestrial Life programban a társaság szintén igen jelentős mértékben vesz részt. A Harvard Egyetem kezelésében levő nagy teljesítményű rádióteleszkópot például, amelyet 1995 óta kizárólag ennek a célnak érdekében működtetnek, a társaság anyagi támogatása tartja életben. A déli féltekén működő párját - Buenos Airesben - szintén a társaság anyagi hozzájárulásával újították föl 1997-ben.

Az "OSETI-hadművelet" egyik "ütege"

Az OSETI (Optical SETI) programban a Planetary Society 3 teleszkóppal vesz részt, kettőt a Berkley Egyetemen, egyet a Harvardon üzemeltetnek. Ezek a távcsövek a látható fény tartományában kutatnak esetleges távoli civilizációk jelei után.

Ugyancsak rendkívül izgalmas a napszélvitorlás program, amelyet a Cosmos Studios nevű oktatófilm-készítő céggel közösen szerveznek. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis a napszélvitorlások lesznek a legalkalmasabbak a Naprendszeren belüli, bolygóközi utazások céljára: gyorsabbak és olcsóbbak minden más űrjárműnél. Az Európai Űrközpont és a NASA is tervezi napszélmeghajtású járművek felbocsátását.

A program keretében készült első ilyen űrjárműnek - amely az orosz Babakin Űrközpont munkája volt - már repülnie kellene, de a júliusi start sajnos sikertelen volt. Az alkalmi orosz hordozórakétának - egy eredetileg atomtöltetet hordozó, tengeralattjáróról indítható orbitális eszköznek, amelyet űrkutatási célra alakítottak át - nem sikerült elérnie az űreszköz pályára állításához szükséges végsebességet. A forradalmi repülésre így várni kell - talán csak néhány hónapot.

A napszélvitorlás

A napszélvitorlás nyolc tükröző anyaggal bevont, összesen 600 nm felületű vitorlája segítségével halad majd. Bár kezdeti sebessége nem túl nagy, a folyamatosan, nagy sebességgel áramló napszél - a napból 2-3 millió km/órás (!) sebességgel kilépő részecskék tömege - segítségével felgyorsulva minden eddigi űrjárműnél lényegesen gyorsabb lesz. Mivel üzemanyagot nem kell vinnie, az össztömeg/hasznos teher arány is rendkívül kedvezően alakul. A Naprendszer távolabbi vidékeire való repüléskor (ahol a napszél ereje már lényegesen kisebb) lézeres rásegítéssel tarthatná meg a kívánt sebességet.

Minderről - és még nagyon sok egyébről - bővebben a planetary.org honlap tájékoztatja az érdeklődőt. Ugyanitt van lehetőség a társaságba való belépésre is.