Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A hivatalos figyelmeztetések ellenére sorra térnek vissza a Mayon vulkán lejtőin fekvő otthonaikba azok a filippínók, akiket a vasárnapi kitörés miatt telepítettek ki. A január óta mormogó vulkánból vasárnap ötven méter magas lávaoszlop tört elő, majd egy nagyobb robbanás közel tizenöt kilométer magasra érő hamufelhőkkel takarta el az eget a Mayon felett, a tömör hamuoszlopok pedig legalább hatszáz méter magasba nyúltak. A látótávolság néhány órán belül méteresnél is kevesebbre csökkent, ahogy a hamufelhő ülepedni kezdett, mindent szürkére festve.
Az éjszaka során mintegy 23 ezer lakost telepítettek ki a vulkán által fenyegetett 15 kilométeres körzetből, ám sokuk már hétfőn visszatért lakhelyére. A környékbeli repülőtereket lezárták a csökkent látótávolság és a kitörés veszélye miatt. A helyi vulkanológiai és szeizmológiai intézet igazgatója szerint a vulkán még napokon, sőt heteken át is fenyegethet kitöréssel.
A kitörés után hazatelepülők az életüket kockáztatják: nemcsak a lávafolyamok vagy a legördülő kövek lehetnek halálosak, hanem a lejtőket borító hamu is. Egy hirtelen lezúduló eső ugyanis sárfolyammá változthathatja a vulkán lejtőit, és maga alá temetheti az útjában álló településeket. Ez történt 1814-ben is, amikor 1200 embert ölt meg a Mayon kitörése után lezúduló sáros, köveket is magával sodró folyam, amely maga alá temetett egy várost. Az esőzések okozta sárfolyamoknál is halálosabbak lehetnek az izzó vulkáni hamuból és törmelékből álló piroklasztitos árak, amelyek azonnal elégetik az útjukba kerülő embereket és tárgyakat.
Nekik Pompei kell
|
| Az 1993-as kitörés piroklasztitos árai 68 ember halálát okozták, és 60 ezer embert kellett kitelepíteni |
A Manilától 300 kilométerre délkeletre fekvő Mayon rendkívül termékeny lejtői vonzó mezőgazdasági területnek számítanak, a fenyegető sárfolyamok és az időszakos vulkáni aktivitás ellenére is. A sík szigetből kiemelkedő, szinte tökéletes kúp formájú, 2460 méter magas rétegvulkán a turistákat és a hegymászókat is vonzza. A hármas nehézségi fokozatúnak számító hegyre csak a száraz évszakban, márciustól májusig lehet felmenni, az esős évszakban ugyanis a sárcsuszamlások veszélye fenyeget.
Isa, pur és chomuu
A vulkán 1616 óta összesen 45 alkalommal tört ki, utoljára 1993 februárjában, amikor a váratlan robbanással kezdődő kitörés piroklasztitos árai 68 ember halálát okozták, és 60 ezer embert kellett kitelepíteni. A legpusztítóbb kitörés az 1200 ember életét követelő 1814-es eset volt. A szeizmológiailag aktív régióban fekvő Fülöp-szigeteken nem ez volt a leghalálosabb vulkánkitörés. 1991-ben pusztító erővel tört ki a több mint 400 éve pihenő Pinatubo vulkán, több mint ötmilliárd köbméternyi hamut és törmeléket okádva a levegőbe. A kitörés közel 850 embert ölt meg, több mint egymillió embert kellett kitelepíteni, az épületek pedig napokkal a kitörés után is sorra omlottak össze a rájuk hulló hamu súlya alatt. A Föld légkörébe kerülő hamu a kutatók szerint az éves átlaghőmérséklet egy Celsius foknyi csökkenését okozta abban az évben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
