Beáta, Izolda, Lea
0 °C
17 °C

12 fejű medúzát hoztak létre német genetikusok

2007.08.03. 11:50
A tudósok megtalálták és deaktiválták az embrió fejlődését irányító géncsoport egyes tagjait, ezzel több fejjel rendelkező állatokat megalkotva. Az európai hidramedúzából 12 fejű, életképes példányokat is sikerült létrehozni.

A hannoveri állatorvosi egyetem genetikusai az európai hidramedúzával (Eleutheria dichotoma) folytatott kísérleteik során néhány gén manipulálásával olyan példányokat hoztak létre, amelyeknek kettő, vagy akár több, tökéletesen funkcionáló feje van. A tudósok egészen tizenkettőig voltak képesek növelni a fejek számát egy állaton. Az Eleutheria dichotoma egyébként Franciaország déli partjainál honos, és a természetben is előfordul nála a több fejjel járó mutáció - erre utal a nevében is a hidra, a görög mitológia sokfejű vízi szörnye.

Kikapcsolt gének

A mutációt a genetikusok az úgynevezett Cnox gének manipulálásával érték el; ezek a gének irányítják embriókorban a medúza testének fejlődését (ehhez hasonló funkciójú az emberi szervezetben a Hox géncsoport). A német tudósok olyan RNS-molekulát hoztak létre, ami kikapcsolja a Cnox géneket. Problémát okozott, hogy a medúzák természetes környezetében, sós vízben az RNS képtelen volt behatolni a sejtekbe, ezért édesvízi környezetbe kellett helyezni az egész kísérletet, amit a medúzák még éppen túlélnek, és az RNS is működni tud.

Fel a fejjel!

A genetikusoknak először a Cnox-3 gént sikerült deaktiválni, ami kétfejű medúzák létrejöttéhez vezetett. A két fej egymástól függetlenül működött, így az állat egyszerre két fejjel tudott például táplálkozni. A Cnox-2 gén kikapcsolásával aztán valósággal burjánzani kezdtek a fejek a medúzákon: akár egy tucat fej is nőhetett egy példányon, írta a kutatást vezető Bernd Schierwater a PLoS ONE című szaklapban megjelent tanulmányában.

A kép közepén látható a génmanipulált medúza két feje a mikroszkóp alatt (Forrás: University of Veterinary Medicine Hanover)

Veszélyes játék

A természetben a kétfejű állatok igen ritkán fordulnak elő, és általában az ilyen mutánsok nem is életképesek. A kivételek egyike a korall, ahol a kolóniák tagjai gyakran növesztenek új fejeket a növekedésük fenntartása végett.

A tudósok szerint a kísérletük legfőbb tanulsága annak felismerése volt, hogy csupán néhány gén manipulálásával milyen drámai változásokat lehet előidézni az élő szervezetekben.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!