Elkészítik a neandervölgyi ember géntérképét

Egy 38 ezer eves csont segítségével állítják össze az első neandervölgyi géntérképet. A vizsgálatok után a kutatók pontosíthatják, milyen genetikai különbségek vannak a 25 ezer évvel ezelőtt kihalt faj, és a 250 ezer évvel ezelőtt Afrikában létrejött modern ember között.

Eddig csak a mitokondriumok – az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecskék – segítettek abban, hogy valamilyen képet alkossunk a neandervölgyiekről, ezekben azonban csak 16564 bázispár van, míg a sejtmagban 3 milliárd bázispárt találunk.

Éppen ezért eddig csak részleges betekintést kaptunk a neandervölgyiek fejlődésébe, mondta el Tom Gilbert, a Koppenhágai Egyetem dns-szakértője. Most azonban lehetőség nyílik a teljes géntérkép megismerésére. A csontot a lipcsei Max Planck Intézetben vetik alá alapos vizsgálatnak, várhatóan év vége előtt befejezik a munkát.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a korábban megtalált mitokondriális dns-ek haszontalanak lennének a tudománynak, hiszen ezek segítségével tudtuk meg, hogy a legutóbbi közös ősünk a neandervölgyivel körülbelül 660 ezer évvel ezelőtt élt. Innen tudjuk azt is, hogy a mai ember viszonylag rövid ideig élt egy helyen a neandervölgyivel, így nem hagytak nyomot egymás géntérképében, igaz, azt sem tudjuk, hogy volt-e egyáltalán valamilyen kapcsolat köztük.

Amikor a szakértők összehasonlították a neandervölgyi mitokondriumának a dns-ét a többi főemlősével, arra a következtetésre jutottak, hogy a faj gyorsan lett ivarérett, és kiderült az is, hogy kis csoportokban élt, ami csökkentette a genetikai sokszínűségnek az esélyét. Sok hasonló különbség adódik a modern ember és a neandervölgyi között, ami nemcsak a kihalt emberfajról, hanem rólunk is sokat elárul: “ezek az eltérések világítanak rá arra, hogy mitől is vagyunk különlegesek” – mondta Richard Green, a Max Planck Intézet egyik munkatársa.