Megállítanák a szén-dioxid-kibocsátás növekedését a G8-ak

Harminchárom évvel ezelőtt, az ipari hatalmak első gazdasági csúcstalálkozója idején egy liter szuperbenzin 89 német pfennigbe - átszámítva 45 eurócentbe - került. Angela Merkel éppen betöltötte a 21. életévét. Tavaly ilyenkor a német kancellár látta vendégül Heiligendammban a G8 résztvevőit, és a balti-tengeri üdülőhelyre utazóknak 1,37 eurót kellett fizetniük egy liter üzemanyagért.

Ne engedjenek a célokból


     Egy év elteltével gyökeresen megváltoztak a körülmények. A G8 hétfőn kezdődő csúcstalálkozója előtt - amelyre Japánban, a Hokkaido szigetén fekvő Tojakóban kerül sor - nem csak az energiahordozók árai emelkedtek robbanásszerűen. Különböző okokból kifolyólag az élelmiszerek is jócskán megdrágultak, és szinte megfizethetetlenné váltak a szegények legszegényebbjei, elsősorban az afrikai nincstelenek számára. 154 eurócentért (ennyibe kerül ma német földön egy liter szuperbenzin) ezek az emberek több napra való élelmiszert vagy gyógyszert tudnának vásárolni.
    

"Véget kell vetnünk annak a hozzáállásnak, mintha léteznének olyan megváltó események, amelyektől egyik napról a másikra jobb lesz a világ" - hangoztatta tavaly júniusban a G8 tanácskozás végén Merkel. A német kancellár most abban bízik, hogy Hokkaidón "érdemi és tartalmas tanácskozásra" kerül sor. A vezető ipari hatalmak bírálói viszont legjobb esetben is "kapkodó egyhelyben járást" várnak a csúcstalálkozótól, főleg a légkör védelme szempontjából.
 

    A G8 csoport tagjainak eltökélt szándéka, hogy ne engedjenek az egy évvel ezelőtt kitűzött célokból. 2007 júniusában abban állapodtak meg, hogy "komolyan megvizsgálják" a világméretű széndioxid-kibocsátás legalább felére való csökkentését 2050-ig. Arról is szó van, hogy Tojakóban újabb megállapodást dolgoznak ki, amely a korábbinál is merészebb célt tűzne ki.
   

  Lehűtötte viszont az amúgy sem vérmes reményeket az a tanulmány, amelyet négy nappal a G8 csúcsértekezlet előtt hoztak nyilvánosságra. Ebből kitűnik, hogy a Nyolcak egyike sem tesz eleget a légkör vészes ütemű melegedésének megakadályozásáért. A sor végén az Egyesült Államok kullog.
    

A Természetvédelmi Világalap (WWF) légkörváltozási programja által készített tanulmány szerint a G8 tagállamainak 2020-ig negyven, 2050-ig pedig nyolcvan százalékkal kellene mérsékelniük CO2-kibocsátásukat. Ettől azonban - időarányosan - ma még igencsak messze vannak.


     A legjobban még Nagy-Britannia áll: ez az ország tette a legtöbbet a széndioxid-emisszió csökkentése és a kiotói jegyzőkönyvben rögzített célok elérése érdekében. Szorosan a nyomában ott van Franciaország és Németország. Utóbbit a megújuló energiaforrások terén tett beruházásai miatt dicsérte a WWF tanulmánya. Ezzel együtt azonban mind a nyolc állam legföljebb a felét tette meg az időarányos útnak - mutat rá a tanulmány.


Hozzájárulást kérnek

Mindenesetre A nyolc legfejlettebb ipari ország vezetői várhatóan jóváhagynak egy tervet egy hatmilliárd dolláros pénzalap létrehozásáról a fejlődő országok számára a globális felmelegedés hatásai elleni védekezéshez. A résztvevők felhívják majd Kínát és Indiát is, hogy járuljanak hozzá az alaphoz, amely így elérheti majd akár a 10 milliárd dollárt is.  

A gyorsan emelkedő olajárakra való tekintettel német kormánykörökben azt várják a tojakói fórumtól, hogy jelzésértékű határozatot fogad el. Azzal ugyanakkor Berlinben is tisztában vannak, hogy az üzemanyagok árát a piac és az ott tevékenykedő spekulánsok is jelentős mértékben befolyásolják. Ebben a csatában a G8 fegyverei meglehetősen életlenek.
    

Látható és érezhető jelzéseket vár Berlin az Afrikának nyújtott segélyekkel, valamint a rendkívüli mértékben felszökött élelmiszerárakkal kapcsolatban. Merkel szavaival a cél az, hogy "intenzíven fokozzuk az élelmiszertermeléssel összefüggő kutatásokat". Emellett javítani kell a vízhez való hozzáférést, és el kell kerülni, hogy pozíciós háború törjön ki az élelmiszert, illetve a bioüzemanyagokat termesztő ágazatok és gazdálkodók között - hangzik a hivatalos német álláspont.
    

A World Vision gyermeksegélyző szervezet megdöbbentő statisztikával gyarapította a Hokkaidóra készülő nyolc állam- és kormányfő poggyászát: éhezés vagy megelőzhető betegség következtében hárompercenként meghal egy gyerek Földünkön. Merkel és társai ismerik ezeket a gondokat, és azokat a Közel-Kelettel, Afganisztánnal vagy Szudánnal egyenrangú problémaként kívánják kezelni.

George Bush amerikai elnök vasárnap a G8-csúcs japán színhelyén, Tojakóban konstruktív szerepvállalást ígért a klímaváltozás elleni harcban. Bush, aki Fukuda Jaszuo japán miniszterelnökkel való megbeszélései után tartott vendéglátójával közös sajtókonferenciát, egyúttal figyelmeztetett, minden erőfeszítés hiábavaló, ha ebben nem vesz részt a két legnagyobb széndioxid-kibocsátó ország, India és Kína.

Az amerikai elnök Észak-Korea nukleáris programjáról szóló jelentése kapcsán kijelentette, Phenjan pozitív lépéseket tett, de többet kell még tennie, hogy teljesen felszámolja a programot, magát a jelentést pedig alaposan ellenőrizni kell. A japán kormány megnyugtatására Bush megerősítette, Washington nem hagyja magára Tokiót az észak-koreai titkos szolgálat által elrabolt japán állampolgárok sorsának tisztázásában.