Élet háromkilométeres mélységben
Amerikai kutatók a Grönlandot borító három kilométer vastag jégtakaró alatt olyan jégmikrobákat találtak, amelyek a lehetséges marsi élet modelljeként szolgálhatnak.
A kutatók a furások során először feltűnő mennyiségű metánra bukkantak, derül ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közölt beszámolóból. A gázt termelő organizmusokat nem sokkal később találták meg metanogén egysejtűek képében, amelyek a hideg, sötét és táplálékszegény környezetben is képesek a túlélésre.
A Berkeley egyetem sarkvidéki kutatócsoportját vezető Buford Price lehetségesnek tartja, hogy a Mars atmoszférájában található metán is ilyen mikrobáktól származik.
Extrém körülmények
A metanogén mikrobák az archaebaktériumok közé tartoznak, amelyek legtöbbször extrém életfeltételeket biztosító helyeken találhatók meg, és egyúttal a legidősebb földi mikroorganizmusok közé számítanak. Így például három évvel ezelőtt metanogén egysejtűeket találtak a kutatók Idaho államban, egy 15 ezer éves forró kútban, írta az APA hírügynökség.
A Grönlandon felfedezett kolónia korát Buford Price 100 ezer évre becsüli. A kutatók abból indulnak ki, hogy a mikrobák a mostoha környezetben csak nehezen képesek életben maradni. Ahelyett, hogy a kolónia növekedne, meg kell elégedniük azzal, hogy javítgassák az örökítő anyagukban keletkező károsodásokat.
A marsi kutatószondák metánt találtak a vörös bolygó légkörében. Buford Price és munkatársai elképzelhetőnek tartják, hogy ez nem csupán kémiai folyamatok során keletkezik. Előfordulhat, hogy ezért metanogén baktériumok felelősek, amelyek a szélsőséges marsi környezetben is megélnek.