Alkalmazkodó kognitív rendszerek

A köztudatban elterjedt hagyományos MI-vízió HAL, a 2001 - Űrodisszeia computere, az embertől függetlenül működő értelmes gép. A sci-fi íróktól, filmesektől átvett kép - az emberrel legalább egyenértékű gépi értelem (következtetés, nyelvfeldolgozás, stb.), a homo sapiens és a gép konvergenciája - inkább ártott, mint használt a tényleges MI-kutatásoknak.

Az agy nem számítógép

A kilencvenes években azonban egyre világosabbá vált, hogy az MI és az "agy biológiája" szorosan összefüggenek egymással. A kutatási eredmények a legkülönbözőbb alkalmazási területeken, többek között az orvostudományban, a gyártási folyamatok során, az oktatásban, az ügyfélszolgálatban konkretizálódnak.

A milpitasi (Kalifornia) Palm Computing alapítója, Jeff Hawkins érdekes koncepciót vázolt fel 2004-ben publikált, Sandra Blakeslee-vel, a New York Times tudományos szakírójával közösen jegyzett - többek szerint mérföldkőnek számító - könyvében [On Intelligence: How a New Understanding of the Brain Will Lead to Truly Intelligent Machines-ben (Az intelligenciáról: hogyan vezet az agy új értelmezése valóban értelmes gépekhez)]. Az MI-kutatásnak az agy intelligenciával kapcsolatban álló részeire kell összpontosítania - állítják. Mihelyst a neokortexben "lakozó" adottságainkkal, emlékezettel, nyelvfelismerő-képességgel vértezzük fel gépeinket, szerteágazó - hagyományos módszerekkel nehezen automatizálható - területeken várhatók előremutató alkalmazások: mesterséges látásban, gyógyszergyártásban, robotikában, távirányított érzékelésben.

"A múltban computerként gondoltak az agyra, bizonyos bemenetekkel" - magyarázza a kutató. "Írok egy programot, feldolgozza, kidobja, és a korrekt kimenet a siker. Az MI azért mondott csődöt minden ilyen esetben, mert az agyak nem számítógépek, hanem világmodellt készítő memóriarendszerek."

Hawkins a memória és az észlelés biológiailag hiteles matematikai modelljeinek kidolgozására alapította a Redwood Idegtudományi Intézetet (Menlo Park, Kalifornia).

Banki tranzakciókat és tengerészeket értenek a rendszerek

Az agykutatás eredményeit más MI-projektekben is igyekeznek felhasználni.

A Minneapolis-székhelyű (Minnesota állam) Fair Isaac Corporation az olyan üzleti döntéshozó munkákat próbálja automatizálni, mint a banki kölcsönök jóváhagyása, vagy a hitelkártyával történő csalások felderítése. Robert Hecht-Nielsen, a kutatásfejlesztési részleg alelnöke és munkatársai az emberi nyelvet (adott esetben az angolt) értő, próba és tévedés (trial and error) útján alkalmazkodó kognitív rendszert fejlesztenek. Tíz évre tervezett projektjük végeredményeként a fogyasztókkal "beszélgető", szükségleteiket értő gépi intelligenciát szeretnének munkába állítani. Azaz, mesterséges intelligenciájuk olyan feladatok végrehajtásában jeleskedne, melyben a homo sapiens kevésbé jó, sőt, idővel türelmünket is elveszítjük. Ez az MI igazi rendeltetése - állítja Hecht-Nielsen.

A rendszer az agyi kortexről modellezett algoritmust használ. Az architektúra az emberi észlelés új megközelítésén alapul: az elmében mindent jelképek listája ábrázol, melyek egy-egy tárgy tulajdonságainak a leírására használhatók.

A konfabuláció néven ismert matematikai elméletből indulnak ki: az információfeldolgozás minden egyes pillanata elfogadott tények sorozatán alapuló következtetések levonásával, a hozzáférhető ismeretek alkalmazásával jár. Például ha egy négylábú állat úgy nyávog, úgy dorombol, úgy fut, mint a macskák, megállapíthatjuk, hogy macskáról van szó.

A Memphis Egyetem (Tennessee állam) Intelligens Rendszerek Intézete az egyik igazgató, Stan Franklin irányításával öt-tíz éven belül döntéseket hozó, folyékonyan társalgó intelligens ágensét (Intelligent Distribution Agent, IDA) az amerikai haditengerészet rendelésére készítik. A szolgálatukat befejező matrózoknak segít munkát találni. Elektronikus leveleket kap tőlük, "tanakodik" a megfelelő álláson, "tárgyal" velük. Szimbólumok soraként értelmezi a nyelvet, azok alapján válaszol.