Monogámiagént találtak az emberben

Már korábban is feltételezték a tudósok, hogy a vazopresszin nevű hormonnak szerepe lehet a hűségben, miután két pocokfaj vizsgálatánál bebizonyosodott, hogy az oxitocin és a vazopresszin nevű, a hipotalamuszban termelődő hormonokat érzékelő receptorok elhelyezkedése számít abban, hogy a fajok egyedei monogámok, vagy promiszkuidok.

Félredug

Hasse Walum, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa és kutatócsoportja 552 heteroszexuális személy génkészletét, és párkapcsolati minőségét vizsgálta. Azt vették észre, hogy a férfiaknál a fent említett gén RS3334 nevű szakaszában látható eltérés és a párkapcsolat jellege között összefüggés mutatkozik. A férfiaknál az RS3334 nevű szakasz egyszer, kétszer, vagy egyszer sem ismétlődik. Minél magasabb a másolatok száma, a férfi annál nehezebben marad hűséges és monogám.

A két RS3334 -szakaszos férfiak között szignifikánsan több volt nőtlen, mint az egy, vagy nulla RS3334 génszakasszal rendelkezők között. Ráadásul a házassági krízis valószínűsége is kétszer nagyobb volt náluk.

Elköteleződés-fóbia

Minden vizsgált személynek volt már legalább egyszer, legalább ötéves párkapcsolata. A kutatócsoport úgy véli, a génszakasz száma valahogy hat az elköteleződésre, de azt egyelőre nem tudják, hogyan.

Egy korábbi, idei kutatás ugyanerről a génszakaszról kimutatta, hogy az autista embereknél is több RS3334 található, valamint, hogy az agyi érzelemközpontra, az amygdalára is hat. A kutatócsoport most azon dolgozik, hogyan lehetne vazopresszin orrsprével féltékenységet, vagy önzetlenséget kiváltani, írja a New Scientist.