Létrehozták az első mesterséges organizmust

Amerikai kutatók kifejlesztették az első teljesen mesterséges szervezetet, egy génmódosított baktériumot. A baktérium egy olyan aminosavat állít elő, amelyet egyetlen más életforma sem használ fehérjéi felépítéséhez, írta a New Scientist.

A huszonegyedik

Minden élőlény DNS-e 20 aminosav - három betűvel jelölt - kódját tartalmazza, ezek az úgynevezett kódonok. A La Jolla-i Scripps kutatóintézet munkatársának, Peter Schultznak és csapatának azonban sikerült a kólibaktériumot (E. coli) úgy módosítania, hogy egy 21. aminosavat állítson elő, és abból fehérjét készítsen.

Schultz csapata többféle eljárást alkalmazott. Először is az új aminosav, a para-amino-fenil-alanin (pAF) termelésére vették rá a baktériumot. Ehhez más baktériumokból - ezek másodlagos metabolitként pAF-et hoztak létre - vettek géneket, és beültették azokat az E. coli-ba.

Ámbrás cet

Ezután meg kellett oldani, hogy a baktérium fehérje-előállító mechanizmusa felismerje ezt az aminosavat. Kitenyésztettek egy mutáns E. coli-fajtát, amelyikben a transzfer RNS és a szintetáz enzim speciális kombinációban szerepel, és képes a pAF-et kezelni, ha egy bizonyos kódonban erre talál utasítást. Ez a kódon normális esetben a gén - és egyúttal a proteinszintézis - végét jelzi, de csak ritkán használja a baktérium.

Végül a baktériumba az ámbrás cet egy olyan génjét is beültették, amelyik a mioglobin termeléséért felelős. A változtatások után a baktérium mioglobint termelt, a kívánt helyeken a pAF-fel. "Ez az első alkalom, hogy valaki mindezt összehozta, és egy egészséges, szaporodásra képes, egy természetes organizmustól megkülönböztethetetlen szervezetet alkotott" - mondta a csoport egyik tagja, Ryan Mehl.

Nem szabadulhat el

Egyelőre nem tudni, lett-e előnye magának a baktériumnak a módosításból. Jelenleg azt vizsgálják, hogy képes-e az új baktérium felülkerekedni természetes társain, legalább laboratóriumi körülmények között. Persze ha ez így is történik, akkor sem kell attól tartani, hogy a kórokozók esetleg elszabadulnak, és vad ámokfutásba kezdenek. A kutatók ugyanis speciális tenyészeteket használnak, melyek nem maradnak életben a laborban biztosított tápanyagok nélkül.

A felfedezés a gyógyszergyártásban hozhat áttörést. A gyógyszergyáraknak eddig a természetes enzimeket kellett módosítaniuk, de a baktériumok, vagy akár fejlettebb szervezetek megváltoztatásával jóval hatékonyabb és olcsóbb lehet a gyógyszergyártás, mutatott rá Mehl. Ráadásul így elvben bármilyen aminosavat elő lehet állítani.