Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megfejtik a neandervölgyi génjeit

2006.07.26. 15:45
Amerikai és német tudósok a következő két évben megfejtik a neandervölgyi ember genetikai kódjait. Nem akarják klónozni, csupán jobban meg szeretnék érteni a modern ember agyának fejlődését.

A németországi Max Planck intézet antropológusai egy connecticuti cég segítségével megfejtik a neandervölgyi ember genetikai felépítését. A kutatómunkába azért vágtak bele, mert a neandervölgyi a modern ember legközelebbi rokona, tehát a génjeiből magunkról is nagyon sok mindent megtudhatunk, mondta el a China Daily lapnak Michael Egholm, a 454 Life Sciences nevű cég alelnöke. A kihalt neandervölgyiek több mint kétszázezer évvel ezelőtt jelentek meg Európában és Ázsiában, és még harmincezer évvel ezelőtt is éltek.

Kérdések

A tudósok elsősorban arra keresik a választ, hogy az ember vajon miként kezdett el két lábon járni, és hogy miként fejlődhettek ki az összetett nyelvek. A neandervölgyiek elég intelligensek voltak, de a modern ember számos kulcsfontosságú képességével nem rendelkeztek.

Tavaly megfejtették ugyan a legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz genetikai felépítését, de az eredmények nyomán több kérdés született, mint amennyi válasz, mondta Jonathan Rothberg, a 454 elnöke. A csimpánz és az ember közt 35 millió különbséget találtak, ami túl sok ahhoz, hogy ezek között megtalálják a legfontosabbakat. Bár a neandervölgyi megfejtésével sem kapunk egyértelmű válaszokat, legalább azt megtudhatjuk, hogy merre kell keresnünk tudati fejlődésünk genetikai kulcsait.

Kirakós

Eléggé megnehezíti a tudósok dolgát, hogy a következő két évben a neandervölgyi több mint hárommilliárd genetikai építőkockáját különféle negyvenezer éves fosszíliákból kell összeszedniük. Például gondot okoz, hogy el kell különíteniük a fosszíliákra rakódott mikrobák DNS-eit. Egholm becslése szerint a minták körülbelül 5 százaléka neandervölgyi DNS, de Rothberg korábbi kísérletekre hivatkozva azt állítja, hogy a gének így is megfejthetők.

A projektben részt vesz Svante Paabo, aki kilenc évvel ezelőtt egy kisebb kísérletben arra talált bizonyítékokat, hogy a neandervölgyi és az ember családfája félmillió évvel ezelőtt egy közös őstől elágazott. Eszerint a neandervölgyi ág zsákutca. Az új kutatás alátámaszthatja ezt a felfedezést.