A katicabogarak egyik fő tápláléka a levéltetű, a levéltetvek pedig igen jól szaporodnak a szennyezett környezetben, írta a BBC. Greg Hurst, a University College London munkatársa szerint a brit fővárosban a katicabogarak a sok táplálék miatt gyorsabban tudnak szaporodni, ami lehetővé teszi a generációk keveredését.
Egy katicabogár tehát a szüleinek és az utódainak a generációjával egyaránt párosodhat, ami meggyorsítja a nemi betegségek terjedését.
Londonban nem komoly
"Az áttelelés után szexuálisan igen aktívak, ezért a rovarok körében a katicáknál a legnagyobb a nemi úton terjedő betegségek előfordulása" - mondta Hurst. "Május végére a felnőtt katicák 80-95 százaléka szerez valamilyen nemi betegséget".
Szerencsére az angliai katicák nemi betegségének a hatása nem túl komoly, Kelet-Európában azonban egy olyan kórokozó terjed, amely tizenhét nap alatt teljesen sterillé teszi őket.
Katicabogár
| |
(Coccinellidae), a fedelesszárnyúak rendébe, a rejtve négy lábtőízesek csoportjába tartozó bogárcsalád. Alul lapos, felül domború, majdnem félgömbalakú s tarka színezetű kis bogarak. Fejük kicsi, nyakpajzsuk nem előre álló. Csápjaik 11 ízűek. Potroh többnyire 5 szabad gyűrűből alakult. Lábkarmok kettősek és fogas szélűek. Mindenütt el vannak terjedve s általánosan ismeretesek. Körülbelül 1000 faja él, melyek közül hazánkban mintegy 80 található.
A kifejlettek, valamint álcáik is levéltetvekkel táplálkoznak, azért a kertészetre nézve igen hasznosak. Jellemző tulajdonságuk, hogy megfogva, védelmükre erős szagú folyadékot választanak el. A bogár kitelel és tavasszal sárga színű petéit különféle növények leveleinek alsó felületére rakja. Az ezekből kikelő álcák élénk színű pettyekkel tarkáltak, hátrafelé hegyesedő testök hosszukás, 3 pár lábbal, egy pár rövid csáppal és 2-4 pontszemmel vannak ellátva. Kifejlődve, a levelek alján függesztik fel magukat s úgy alakulnak át bábbá. A bábból az ivarérett állat egy hét mulva kél ki.
Legismertebb hazai fajok: a hétpettyes (Coccinella septempunctata L.) tora fekete, elől 2 fehér pettyel, szárnyfedője vörös, 7 fekete pettyel, 6-8 mm. hosszú. Hazája Európa, északi Afrika és Ázsia; az ötpettyes K. (C. quinquepunctata L.), tizenegypettyes K. (C. undecimpunctata L.), a tízpettyes K. (C. decempunctata L.) stb.
Forrás: A Pallas Nagy Lexikona
|
|
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!