Szilvia
5 °C
16 °C

Nanolabdába zárt energiaforrás

2008.04.01. 11:40
A Rice Egyetem kutatói fejlesztették ki azokat a fullerénlabdákat, amik olyan mennyiségben képesek tárolni a hidrogént, hogy azok megközelíthetik a fémek sűrűségét.

Nanoméretű gáztartályként használható a 60 szénatomos fullerénmolekula, mert olyan sűrűségben képes tárolni a hidrogéngázt, amely megközelíti a Jupiter középpontjában talált gázsűrűséget - állítják a texasi Rice Egyetem kutatói.

Nobel-díj

A hidrogén tiszta és bőséges energiaforrás lehetne, ha nagymennyiségű tárolását sikerülne biztonságosan megoldani. A legkönnyebb gáz égése során csupán víz keletkezik és energia szabadul fel. Reakcióképessége miatt azonban tárolása nehézkes.

Évek óta folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy a fullerénmolekulában tároljanak hidrogént. Ezt a hatvan atomból álló szénmódosulatot 1985-ben fedezte fel szintén a Rice Egyetemen Harry Kroto, Richard Smalley és Robert Curl. A focilabda külsejű molekulával a felfedezők kiérdemelték a kémiai Nobel-díjat 1996-ban. A focilabda 20 hatszögből és 12 ötszögből áll, ez a szerkezet adja stabilitását. Mérete nem éri el az egy nanométert, a valódi focilabda nagyságának a fullerénlabda tehát csupán egytízmilliomod része.

Nevét (buckminster-fullerén) Buckminster Fuller építészről kapta. Kroto csodálta a világhírű építész különleges épületeit, például az 1967-es montreáli világkiállítás kupolacsarnokát, mely szerkezetében hasonlított a felfedezett molekulához.

Hidrogéntárolásra akkor érdemes használni a fullerénmolekulát, ha tömegének legalább hat százalékát magába tudja zárni a gázból - válaszolta az MTI kérdésére Beck Mihály akadémikus, az MTA Kémiai Kutatóközpont kutatóprofesszora.

Boris Yakobson és kollégái a Nano Letters amerikai szakfolyóirat márciusi számában közlik számításaik eredményét. Eszerint már szobahőmérsékleten is 8 százalékos sűrűségben bennmarad a hidrogén a fullerén labdákban.

Sűrű

"Számításaink szerint egyes fullerénlabdák olyan mennyiségben képesek tárolni a hidrogént, hogy megközelíthetik a fémek sűrűségét" - tudatta Yakobson a Rice Egyetem sajtóközleményében.

A szénatomok közti kötés egyike a legerősebb kémiai kötéseknek. Ezeket a kötőerőket Yakobson csoportja számítógépes modellel szimulálta, ahogyan azt is, mi történik velük, ha hidrogénatomokat csomagolnak a labdába. A kutatók azt állítják, hogy a fullerénlabda szétpattanásának pontját is ki tudják számítani modelljükkel. Ez azért fontos, mert ekkor engedi ki szállítmányát a nanotartály.

A kutatást az amerikai Tengerészeti Kutatási Hivatal és az energiaügyi minisztérium támogatta. Utóbbi egy milliárd dollárt meghaladó forrást szán hidrogénhajtású autók kifejlesztésére, melybe a hidrogén biztonságos tárolásának megoldása is beletartozik.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?