Mégsem meteorit okozta a tömeges fajkipusztulást?

Közismert tény, hogy a perm időszak végén, 250 millió évvel ezelőtt kipusztult Földünkről az addig élt állatfajok 95 százaléka, és noha a tudósok eddig úgy vélték, hogy a tömeges kihalást egy hatalmas meteorit becsapódása okozta, bécsi kutatók most meglepő új magyarázatot találtak a természeti katasztrófára.

Hiányzó vegyületek

Christian Köberl geológus és társai rácáfoltak a washingtoni egyetem szakemberei által felállított hipotézisre. Utóbbiak Kínában, Japánban és Magyarországon talált lerakódásokat vizsgáltak, és azokban jelentős mennyiségű héliumra és argonra bukkantak. E nemesgázok aránya megegyezett a meteoritokban talált koncentrációjukkal. Így kézenfekvőnek tűnt az a föltevés, hogy a gázok egy meteorit csóvájából származnak, és a Földre zuhanó égitest becsapódása vetett véget a földtörténet "ókorának".

Köberl és kollégái a Karni-Alpokból és a Dolomitokból származó kőzetek vizsgálata alapján más következtetésre jutottak. Mint a Geology szakfolyóiratban írják, a két térségben nem találtak a nevezett időszakból származó, meteoritra jellemző vegyületeket. Mivel azonban a nagy meteoritok becsapódására utaló lerakódások a Föld minden részén előfordulnak, hiányuk a perm időszak végéről származó lerakódásokban azt bizonyítja, hogy ebben az időszakban nem zuhanhatott a Földre ilyen égitest, következtetnek Köberl és társai.

Gigantikus vulkánkitörések

Az osztrák kutatók gigantikus méretű vulkánkitöréseket sejtenek a tömeges fajpusztulás hátterében. Közismert tény, hogy a kérdéses földtörténeti korban mintegy háromezer méter vastag lávaréteg borította Szibériát, kiterjedése akkora volt, mint Nyugat-Európáé. Nemrég sikerült igazolni, hogy e lávatömeg hatszázezer évnyi vulkáni tevékenységnek volt az eredménye. Az ázsiai tűzhányók éppen a perm időszak vége felé érték el aktivitásuk tetőpontját. A lávával együtt hatalmas mennyiségű gáz került a Föld légkörébe, ami komoly környezeti változásokat eredményezett.

A természetben végbement változások jól nyomon követhetők a fenti korszakból származó lerakódásokon. Az óceáni üledékek színe például - a korábbi időszakból származó mintákkal ellentétben - nem világos, hanem sötét, az üledék nagy mennyiségű ként tartalmaz. Ez azt jelzi, hogy nagy területeken eltűnt az oxigén a tengervízből. A perm időszak végéből származó tengeri és szárazföldi üledékekben szinte egyáltalán nincsenek megkövült állatok: Földünk hatalmas térségeit kizárólag gombák népesítették be, az állatok túlnyomó része kipusztult.