
A NASA használja egy magyar fotós képeit
További Tudomány cikkek
-
Így mosnak a magyarok, megvan, mit rontunk el
- Legalább két állást vállalnak a Z generációsok, ha nem akarnak éhen halni
- Izgalmas felfedezést tettek spanyol régészek, fény derülhet egy középkori titokra
- Az eddig ismert legrégebbi hangyafajt fedezték fel Brazíliában
- Addig toljuk a fűnyírót, amíg mind bele nem halunk
Elkérte Veres Viktor képeit a NASA, írta meg az inforadio.hu. A híroldal szerint a magyar fotósnak a gyöngyházfényű felhőket sikerült megörökítenie, ami annyira ritka jelenség, hogy az még az amerikai légügyi és űrhajózási hivatal érdeklődését is felkeltette.
Válaszok
A NASA komoly kutatásokat folytat a felhőkkel összefüggésben, a közelmúltban még egy műholdat is fellőttek, melynek az a feladata, hogy megállapítsa, miként védi meg a Földet a kozmikus sugárzástól az atmoszféra. A hivatal szerint a képek tanulmányozásával számos kérdésre választ kaphatnak, de nemcsak ezért kérték el Veres Viktor fotóit, azok illusztrációs célokat is szolgálnak majd az AIM (Aeronomy of Ice in Mesosphere) nevű műhold kutatásai mellé. A műhold a sarkvidékeken keresi a világító felhőket, és június 11-én már sikerült is lefotóznia egyet.

Veres Viktor az Inforadio.hu-nak elmondta: hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy képeire a NASA is felfigyelt. A fotósnak korábban egy még ritkább égi jelenséget is sikerült megörökítenie amatőr meteorológusok segítségével: 2000-ben egy fényes nappali tűzgömböt fotózott le. A most elkért képek egy részét Budapesten, a többit Debrecenben készítette, idén júniusban.
Ritkaság
A gyöngyházfényű felhő nem mindennapi légköroptikai jelenség. Az éjszaka világító felhők 50-80 kilométeres magasságban jelennek meg, és halványan ragyognak a sötét égbolton, írta meg az inforadio.hu.
Először 1885-ben sikerült megfigyelni őket, két évvel a Krakatau vulkán kitörése után, amikor nagymennyiségű vízpára jutott a légkörbe, elősegítve ezzel a gyöngyházfényű felhők kialakulását.
Veres Viktor képeiről a National Geographics is beszámolt. A lap megemlítette, hogy idén először a magyar fotósnak sikerült megörökíteni a ritka jelenséget, valamint azt is, hogy a tudósok keveset tudnak a felhőkről, és azok kialakulási okairól.
Tudjuk, hogy ezek a felhők változnak, ami utal arra, hogy az atmoszféránk is változik, de nem tudjuk, hogyan, miért, és hogy mindebből mi következik, mondta el az AIM-projekt egyik vezetője a National Geographicsnak. A szakember szerint a gyöngyházfényű felhők változása figyelmeztetés lehet arra, hogy a földi környezet is átalakulóban van.
