Megtalálták a Föld ikertestvérét

Minden eddiginél jobban hasonlít a Földhöz az a bolygó, amelyet tavaly fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. Az OGLE-2005-BLG-390Lb Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygó, amely a felfedezéséhez használt teleszkópról (Optical Gravitational Lensing Experiment, gravitációs mikrolencse) kapta a nevét.

A bolygó a Tejút középpontjának közelében, a Földtől 23,000 fényévre kering saját napja körül, amelyet tíz földi év alatt kerül meg.

Van élet?

Mivel a bolygó sziklás, tömege csak 5,5-szöröse a Földének, és saját napjától is megfelelő távolságban kering, az eddig felfedezett úgy 170 exobolygó közül erről feltételezhető a leginkább, hogy kialakulhatott rajta az élet, írta a Nature magazin szerdán.

"Ez a bolygó tulajdonképpen az első és egyetlen az eddig felfedezettek közül, amelynek léte igazolja a Naprendszer kialakulását magyarázó elméleteket" - mondta a kutatócsoport dán tagja, Uffe Grae Jorgensen a Cnetnek. Az OGLE-2005-BLG-390Lb az összes, eddig a Naprendszeren kívül talált bolygó közül a legkisebb és a leghűvösebb. Saját, vöröses színű napja is viszonylag hűvös, ezért a csillagászok úgy gondolják, hogy az égitest - 220 Celsius fokos felszínét jég borítja.

Ha mindenképpen egy a Naprendszeren belüli bolygóval kellene összevetni, az OGLE-2005-BLG-390Lb inkább a Plútóra, mint a Földre vagy a Vénuszra hasonlít. A legtöbb eddig felfedezett exobolygó ugyanakkor legalább Jupiter nagyságú, nem sziklás, hanem gázbolygó, így nincs esély arra, hogy bármelyiken is a földihez hasonló, az élet kialakulását elősegítő körülmények alakulhattak ki.

Csillagból teleszkópot

Az OGLE-2005-BLG-390Lb felfedezéséhez használt gravitációs mikrolencse lényege, hogy egy viszonylag halvány fényű csillagot használ fel természetes teleszkópként egy másik, távolabbi csillag megfigyelésére. A célcsillag egy ideig így fényesebb, mint egyébként, de ha fénye ez idő alatt akár kis mértékben is csökken, ez azt jelenti, hogy bolygó kering körülötte. A csillagászok a mikrolencsés megfigyelés alatt gyakorlatilag nem látják sem magát a bolygót, sem azt a csillagot, amely körül kering, de a gravitációs mező által keltett hatásból tudják, hogy ott van, sőt a bolygó méretét és keringési pályáját is meg tudják állapítani.

A gravitációs mikrolencsés megfigyelésben teleszkópok egész hálózata vesz részt; az OGLE-2005-BLG-390Lb-t tizenkét országból, többek között Ausztráliából Chiléből, Dél-Afrikából és Spanyolországból figyelte meg hetvenhárom csillagász. Ez a bolygó a harmadik olyan égitest, amelyet a mikrolencsés módszerrel fedeztek fel.