Dezső
15 °C
28 °C

Őssejtkutatók kapták az orvosi Nobel-díjat

2007.10.08. 13:40
Két amerikai és egy brit állampolgárságú kutató, Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve Martin Evans kapta a 2007. évi orvosi Nobel-díjat – jelentette be hétfőn Stockholmban a Karolinska Institut illetékes bizottsága. A tudósok az őssejtkutatás terén elért eredményeikért kapták az elismerést.

Az indoklás szerint a testület a magzati őssejtek felhasználásával egereknél végrehajtható genetikai módosítások területén elért, áttörő jelentőségű felfedezésekért ítélte oda a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést. "Felfedezéseik egy hatalmas jelentőségű technológia kidolgozását tették lehetővé" – áll az indoklásban. Capecchi olasz születésű amerikai állampolgár, míg két társa, Evans és Smithies brit születésűek, utóbbi azonban ma már amerikai állampolgár.

Hans Jornvall, a Nobel-bizottság titkára bejelenti a 2007-es orvosi Nobel-díjak kitüntetettjeit

A tudósok genetikai kutatásaik során egerekben célirányosan kikapcsoltak bizonyos géneket, hogy megfejtsék azok szerepét az állati szervezeteken belül. Munkájuknak köszönhetően sikerült olyan egereket létrehozni, amelyekben a sok ezer gén némelyikét kikapcsolták. A beavatkozás következményei egyértelműen felismerhetőek voltak az állatokon, így kiderült a kutatók számára, milyen funkcióval bír a kikapcsolt gén. Mára már több ezer ilyen, kikapcsolt génű egér létezik, s ezek igen fontos eszközzé váltak a kutatók számára.

Capecchi a brit Martin J. Evansszel és az amerikai Oliver Smithiesszel megosztva nyerte el a 2007. évi orvosi Nobel-díjat

Hagyományosan az orvosi vagy fiziológiai Nobel-díj bejelentésével kezdődik meg a Nobel-hét: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg – utóbbit a norvég fővárosban, Oslóban. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki. A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (majdnem 300 millió forint) csekk jár.

Egy éve Andrew Z. Fire és Craig C. Mello amerikai tudósok kapták a genetikai információáramlást szabályozó mechanizmus molekuláris alapjainak megismeréséért. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj eddigi magyar vagy magyar származású kitüntetettjei között volt Bárány Róbert, aki Svédországban élt és 1914-ben kapta a díjat az egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert részesült a kitüntetésben az egyetlen olyan magyarként, aki Magyarországon folytatott kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Ő a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért (különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis kutatásáért) kapta az elismerést. Az Amerikában letelepedett Békésy György a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott Nobel-díjat.

Alapjaiban változtatja meg az orvoslást

Raskó István, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének igazgatója szerint a díjazottak kutatásaiból kinőtt célzott génbeviteli technika idővel alapjaiban változtatja meg az orvoslást. Mint Raskó az MTI-nekkifejtette, a célzott génbevitel módszere lehetővé tesz bármilyen DNS-módosítást az egér genomjában (génállományában), és ennek óriási jelentősége van, hiszen lehetőséget ad arra, hogy egyrészt genetikai, másrészt komplex betegségeket, vagyis több faktor által kiváltott kórokat gyógyítsanak. A technológiának köszönhetően eddig mintegy ötszáz emberi betegség modelljét alkották meg egerekben, beleértve a cukorbajt, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, rosszindulatú daganatokat, illetve olyan neurodegeneratív megbetegedéseket, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.

Mario Capecchi az 1970-es évektől az úgynevezett homológ (azonos fajból származó) rekombinációval (genetikai kicserélődéssel) foglalkozott. "A sejt örökítő anyagába egy másik sejtből származó génszakaszt lehet integrálni. Amennyiben a beépítendő szakaszba egy mutációt csempésznek be, az így keletkezett sejt is mutáns lesz" – magyarázta Raskó. A kutató hozzátette, hogy a technológia ugyan korábban is ismert volt, ám csak baktériumok esetében alkalmazták, és Capecchi volt az első, akinek emlősök sejtjeivel is sikerült véghez vinni a genetikai kicserélődést. Oliver Smithies is ezen a technológián dolgozott, és Capecchitől függetlenül közölte a módszert.

Martin Evans az Oxfordi Egyetemen kezdte a munkásságát abban az intézetben, ahol az emlőssejtek, méghozzá két különböző fajból származó sejt fúzióját először kidolgozták. Martin Evans nevéhez fűződik az egérsejt és az embrionális őssejt fúziójának technológiája, és az erre szolgáló speciális tápfolyadék kifejlesztése. A kutató később a Cambridge-i Egyetem genetikai tanszékére került, ahol tökéletesítette a génkiütés technológiáját. Mint Raskó István rámutatott, Martin Evans munkásságának köszönhetően "akár egy PhD-hallgató is képes alkalmazni ezt a módszert".